• ABOSTONTERRIER.HU - minden, amit a boston terrierekről tudni érdemes...

NEVELÉS

A kedvenc négylábú félős viselkedése a gazda számára sok esetben kényelmetlen, zavaró helyzeteket teremthet, problémákat okozhat. Sok esetben az állat félelme agresszióba megy át. Ekkor a kezdeti, csupán kellemetlen szituáció könnyen veszélyhelyzetté fajulhat, vagy súlyosabb esetekben drámai következményeket hagyhat maga után.

Vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy félelmi reakciók szukák esetében jóval gyakoribbak, mint kanok esetében. Egy másik, szintén vizsgálati statisztikából eredő megállapítás, hogy az úgynevezett problémás kutyák (menhelyi-, utcakutyakénti előélet, verés, bántalmazás, baleseti trauma, tartós stressz utáni állapot, stb.) esetében a félelem nem egyedüli zavar, hanem több viselkedészavarral együtt jelentkezik.

A kutyák félelmét a viselkedéskutatások alapján két különböző megnyilvánulási csoportba soroljuk.

1./ Passzív félelem: A kutya látható külső jelek (Calming-szignálok) segítségével közli a környezetével a félelmét. Sok esetben rövid időn belül, több jelből álló sorozatot ad le annak érdekében, hogy megszűnjön a félelmét kiváltó ok. Amennyiben ez nem vezet eredményre megpróbál kikerülni a számára kellemetlen, félelmet kiváltó helyzetből. Morogni, ugatni kezd, irányt változtat, gazdája (falkavezére, falkatársa) közelében keres védelmet. Ha ez sem segít, akkor félkörívszerű utat tesz meg a vélt vagy valós félelmet okozó pont körül, elmenekül és/vagy elbújik.

2./ Agresszív félelem: A manapság okkal és ok nélkül sokat emlegetett agresszív, támadásra hajlamos kutyák egyik jelentős csoportja ezekből tevődik össze. Ez a magatartás annak a közismert stratégiának az állati megnyilvánulása, amely szerint a támadás a legjobb védekezés.

Tünetek

Az ember számára nevetségesnek ható esetektől kezdődően a néhány másodperc alatt súlyos harapásban végződő esetekig bezárólag a tünetek rendkívül változatosak lehetnek.

A közismertebb tünetek közül itt csupán néhány kiemelt példa:

  • A kutya remegni, lihegni, idegesen járkálni kezd, ha a gazdája eltávolodik tőle vagy észreveszi, hogy egyedül kell otthon maradnia.
  • A lakásban, autóban egyedül hagyott kutya megrongálja a környezetét, esetleg vizeletet, ürüléket hányadékot hagy maga után.
  • Az egyébként barátságos kutya idegen emberektől fél, nem közeledik hívásukra, megpróbál elkerülni minden lehetséges kontaktust velük.
  • Az egyébként normális viselkedésű kutya idegen kutyák vagy más állatok közeledésekor félelmében agresszív viselkedésbe való átmenetet mutat.
  • Erős vagy számára új hang, fény vagy szaghatásoktól mutat félelmet, (telefon, csengő, porszívó, erős vagy váltakozó fényforrás, illatszer vagy vegyianyag) nem megy ezek közelébe, megugatja ezeket, vagy elmenekül a közelükből.
  • Félelmi tünet, ha egy kutya még játékát vagy gazdáját sem követi a vízbe, esetleg nem hajlandó úszni. A spriccelő víztől, fürdetéstől való idegenkedés, félelem szintén gyakori tünet.
  • A kutya nem hajlandó gazdáját követni forgalmas, zajos, idegen emberek tömegébe. A számára félelmet kiváltó helyzetből úgy próbál kikerülni,hogy inkább leül, lefekszik, vagy egyszerűen mereven megáll.
  • Ugatás, csaholás, pánikszerű menekülés pld. tűzijáték, petárdadurrogtatás vagy lövés hallatán.
  • Vihar, égdörgés, villámlás esetén nyüszíteni kezd, fülét hátralapítja (bizonyos fajták esetében és a sajnos emberi barbarizmusból eredő fülvágás miatt ez sokszor lehetetlen!) menekülni próbál, vagy elbújik.

 

Okok

Ahhoz, hogy megértsük, miért fél az egyik kutya valamitől, amitől egy másik nem, vagy esetleg fordítva, tudnunk kell, hogy az állat félelmét kiváltó okokat három csoportra oszthatjuk. Sajnos sok estben az okok kombinációja áll elő, ami rendkívül nagy pszichikai megterhelést jelent az állatnak.

1./ Öröklődési, genetikai okok: Egyes tenyésztők, valamint az úgynevezett kutyaszaporítók hibája, hogy nem veszik észre, ha egy állat a félelem jeleit mutatja. Vagy ami még rosszabb: észreveszik ugyan, de hanyagságból és nyerészkedési vágyból eredően mégis tovább szaporítják az egyedet. A szaporodás során a félős viselkedési formát örökölhetik a kölykök, majd azok leszármazottjai is.

Különösen nagy számban fordul ez elő egy-egy divathullámszerűen népszerűvé vált faj esetében. Ezen esetek során mint egy kutyagyár módjára a fajta viselkedési jellemzőit teljesen figyelmen kívül hagyva, az FCI fajtaleírást főként a küllemre, kinézetre, méretre értelmezve szaporítják az állatokat.

Félős vagy nem félős – mindegy, lényeg, hogy sok legyen és fizessenek érte.

2./ Tapasztalati okok: Két alapjában különböző korban szerzett negatív tapasztalat lehet okozója a félős viselkedésnek. Azért kell a két időponti megkülönböztetés, ugyanis más pszichikai síkon rögződnek a szerzett élmények, más módszereket igényelnek a későbbi tréning, gyógyítás, kezelés esetén.
A kölyökkutya 8-12 hetes kora között eltelt időben, a testvérei által, idegen kutyák, vagy (ami szélsőséges eset) a szülei által okozott fájdalom vagy pszichikai megrázkódtatás. illetve emberek által okozott fizikai fájdalom, trauma (ide sorolandó a fül és farok részleges, vagy teljes amputációja is!) a tapasztalati okok közé sorolható.
Tudni kell, hogy minden kutya életében ez a 4 hét az úgynevezett szenzibilis fázis, ez idő alatt gyűjti össze azokat a tapasztalatokat, amelyek elengedetlenül szükségesek az életben maradáshoz. Szintén ebben az időintervallumban gyűjti össze és raktározza el agyában azokat az információkat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a későbbiek során a szocializált együttéléshez, kutyákkal és emberekkel egyaránt.
Tapasztalati ok lehet a félősségére, ha az állatot 3 hónapos kora után, elkerülve a testvérek, szülők mellől, az új ember – kutyafalkában éri valamilyen erős fájdalomérzet, negatív vagy traumatikus hatás.

Mind a két esetben teljesen mellékes, hogy a félelmet kiváltó hatás egyetlen egyszer, vagy ismétlődve történt meg.

3/ A kutya gazdájának helytelen viselkedése: A gazda viszonyulása, magatartása az állathoz jelentős tényező a félős kutyák esetében. Sok ember jót akarva, egyfajta szeretettől vezérelve, de teljesen rosszul reagál, amikor a kutyáján a félelem jeleit véli észrevenni.
Általában minél kisebb testű és súlyú egy kutya, annál markánsabb a gazdák helytelen magatartásformája, helytelen cselekedete. A nagyokat megpróbálják pórázrángatással jobb belátásra bírni vagy szép szóval, simogatással nyugtatgatni. A közepesnek mondhatókat leginkább kézzel-lábbal próbálják a gazdik a félelem forrásától megvédeni. Míg a legkisebbeket egyszerűen ölbe kapják, gondolván, érti a kutya: védelek tehát ne félj – bár, ha a félelem oka nem szűnt meg.
Azonban ezek az emberi viselkedésformák erősen kontraproduktív hatásúak. ugyanis a kutyák ezeket mint indirekt dicséreteket értelmezik. Ezen emberi cselekedetek, testi jelbeszédformáikkal a kutyában megerősítik azt az érzést, hogy valóban félni kell, hiszen maga a falkavezér (vagy magasabb rendű falkatárs) védelmi intézkedéseket tesz.
A kutya nem tudja megérteni, hogy az ember védelmi viselkedését nem a valós veszély, a félelmet kiváltó ok, hanem önmaga félelmi reakciója váltotta ki.

Lehetséges terápiás megoldások

Az akadémiai állatgyógyászat általában nem tudja kezelni a kutyák félelmét, hacsak már nem klinikai kísérő tünetek jelentkeznek. Természetesen kivételt képezhetnek a természetgyógyászati módszereket ismerő és alkalmazó állatorvosok.
A pszichikai tünetek (ezek teszik ki az esetek túlnyomó többségét) esetén különféle terápiák jelenthetnek jó megoldást a félelmi zavarok megszüntetésére.
Amíg a kutya gazdája nem dönt véglegesen arról, miként akarja kezelteti kedvenc társát., addig a legjobb amit tehet, hogy elkerüli a problémás szituációkat. Az ismétlődő félelmet kiváltó ok nagymértékű – ezáltal káros – stresszállapotot vált ki az állatban.
Sok esetben (ha a gazda 100%-os biztonsággal tudja a félelmet kiváltó okot, és azt, hogy mely időpontban lépett föl először a félelem jele) nagymértékben segíthet természetgyógyász által előírt szakszerű Bach-virágterápia vagy homeopátiás kezelés.
Komplikáltabb az eset, ha az ok a gazda számára nem egyértelmű, a kutya előélete ismeretlen. Ilyenkor egy állat-terapeuta szakszerű analizálása segíthet. Ezt követően a gazdával közösen az ember és a kutya speciális helyzetére, körülményeire, elvárásaira szabott viselkedésterápia jelentheti a megoldást. Egy ilyen, a kutya félelmét csökkentő, elmulasztó, legyőző viselkedésterápia a legtöbb esetben magában foglal egy deszenzibilizáló fázist, ezt követi egy ellenkondicionálási periódus, majd speciálisan a problémás szituációra szabott tréning fejezi be a terápiát.
A legsúlyosabb – amikor a kiváltó ok tisztán traumatikus, pszichikai és nem fizikai eredetű – esetekben a kutya olyan idegállapotban van, hogy sem egy tréning, sem egy terápia nem kezdhető el. Gyógyszeres kezeléssel (feltétlenül állatorvosi, állat-természetgyógyászati konzultáció után) lehetséges az állatot egy olyan állapotba hozni, hogy egy viselkedésterápia elkezdhető legyen vele.

Gondoljon arra, hogy Ön most a kutyája helyett is olvasott… az ember és a kutya jobb együttéléséért.

Forrás: NLCafe

Csányi Vilmos híres könyve szerint a kutyák szőrös gyerekek, és valóban, legalább olyan nehéz dolga van a gazdának, mint egy szülőnek, ha igazán jól akarja csinálni a nevelést, szeretést. Számos különböző elmélet, stílus létezik, és mindenki a magáéra esküszik, de persze az egyszeri magyar ember ehhez is remekül ért, akár kéretlenül is szívesen oszt tanácsot, még ha soha nem volt is saját kutyája.

Csányi Vilmos és Jeromos„Olyanná kell nevelni a kutyát, hogy el lehessen venni tőle a falatot, annyira bízzon bennünk – tanácsolta elsőként a Széchenyi-díjas professzor, aki jövőre már 80 éves lesz. – Persze könnyű ezt mondani, de velem is előfordult, hogy Jeromos kutyám megmorgott egy hasonló helyzetben. Komoly dilemma elé kerültem, hiszen rá sem hagyhatom, és erőszakkal sem vehetem el tőle, mert az agressziót kerülni kell. Végül megmagyaráztam neki, hogy csak megnézem és vissza fogom adni. Kellett neki egy kis idő, de sikerült leküzdenie az érzéseit.”

Csányi Vilmos és Jeromos

Csányi Vilmos a kutyák Vekerdy Tamása, és ő sem a levegőbe beszél, több évtizeden át kutatta a viselkedésüket szigorúan tudományos eszközökkel, majd megdöbbentő eredményekre jutott. A kezdeti hitetlenkedés után végül a tudományos szcéna is elismerte ezeket, és így megszületett a kognitív etológia.

Nemrég új kutya érkezett a Csányi családba, a 10 hónapos Janka (Fotó: London Katalin)

Ők is családban élnek, és befogadnak

Az általános elképzelés hosszú ideig az volt, hogy a kutyák és a farkasok falkákban élnek, és az agresszión alapuló rangsor határozza meg a szerepeket. Azaz, aki erősebb és hangosabb, az a főnök. Csányi és más, külföldi kutatók azonban bebizonyították, hogy ez csak mesterséges környezetben, korlátok között igaz, ahogy az emberek is teljesen másképp viselkednek a börtönökben, mint szabadon. A farkasok valójában családként élnek, anya, apa és a kölykök, természetes családi alárendeltségi viszonyban. Az idegenekkel persze lehetnek agresszívek, de egymás közt a farkasok toleránsak, kedvesek, együttműködőek, ritka a konfliktus.

A kutyák ezen a területen annyiban különböznek a farkasoktól, hogy az ember is része lehet a családnak és ahogy az a jól működő családokban lenni szokott, a családfők a megfelelő mértékben jutalmaznak és büntetnek. A kutyaiskolák jelentős részében mégis a megfélemlítés az egyik legfontosabb eszköz, és bár Cesar Millanjóval kedvesebb módszerekkel dolgozik, még ő is nevetséges jelentőséget tulajdonít olyan részleteknek, hogy ki lép ki hamarabb az ajtón sétára indulva.

 Meg lehet törni, de ki élne egy rabszolgával?

Nem mintha a magyar etológus a hagyjuk mindent rá elvet hirdetné, a legkevésbé sem. Állandó vitában állnak egymással a tekintélyelvű és a liberális nevelés hívei, de ez már az alapoknál félrement. „Fajta- és személyiségfüggő, hogyan kell nevelni – állítja az etológus. – Egy dobermannal értelemszerűen jóval keményebben kell bánni, míg egy tacskóval lehetünk puhábbak, kedvesebbek.” De az oly sok kiképző által támogatott agresszív beavatkozást semmiképpen sem tartja célravezetőnek: „Meg lehet törni a kutyát, de ki akar egy rabszolgával együtt élni?”.

A gyerekneveléses párhuzamnál maradva Csányi Vilmos is hangsúlyozta, mennyire fontos az érzelmek hiteles kifejezése, a düh, az elégedetlenség egyértelmű és határozott kimutatása. A lényeg, hogy ne tartson sokáig, mert a kutyák a mostban élnek. A gyerekekkel ellentétben a négylábúaknál néha bizony oda kell csapni, és ha az ember időnként igazságtalan, hirtelen, olyankor nyugodtan bocsánatot lehet kérni.
Mi van akkor a tragikus balesetek mögött?

Ilyen egyszerű lenne a médiában rendszeresen szereplő tragédiák elkerülése? A professzor szerint a megelőzésnek valójában sokkal hamarabb kell elkezdődnie: még azelőtt, hogy egyáltalán úgy döntünk, hogy a családba fogadunk egy kutyát. És ezen a területen tökéletes az egyetértés az általunk megkérdezett oktatók, állatorvosok, állatvédők, Cesar Millan és Csányi Vilmos között. Legfontosabb az előzetes tájékozódás, az önismeret. Ki vagyok én, milyen vagyok, milyen az életmódom, milyen fajtájú és személyiségű kutya illik hozzám?

 „Kedves, félénk, magányos idős hölgynek nem való a német juhász és hiába fordul trénerhez, kiképzőhöz, mert az embert kellene megváltoztatni, nem a kutyát. Akármilyen remekül viselkedik az állat a kiképzővel, ahogy visszakerül a nénihez, ismét a régi lesz. Sajnos rengeteg ilyen, sokszor súlyos problémával fordulnak hozzám” – meséli az etológus.
Gyerekek mellé különösen ajánlott

Az után, hogy kutatóként rengeteg kutyát megismert, és emellett három saját eb boldog gazdája, kíváncsiak voltunk, Csányi Vilmos szerint kinek való akkor a kutyatartás? „Mindenkinek, aki társra vágyik. Gyerekek mellé különösen ajánlom, kitűnő szocializációs eszköz – állítja a professzor. – Persze, ha a kutya volt ott korábban, oda kell figyelni, be kell vonni a kisbaba érkezésével kapcsolatos teendőkbe, meg kell vele ismertetni az új családtagot, pont ahogy egy nagy testvérrel teszi a gondos szülő.”

De nem csak kisgyerekkorban lehet hasznos egy kutyatárs. „Tinédzserek számára szinte életmentő lehet, átsegíti őket a kamaszkor traumáin. Persze, ha a gyereket nem érdekli, nem szabad erőltetni, mert az elhanyagolt kutyából szörnyeteg válhat. Csak az tartson kutyát, aki hajlandó rá időt és energiát áldozni. De megéri.”

Íme a 10 leghasznosabb dolog, amit a kutyás könyvekből és az oktatóktól megtanultunk:

1. Alaposan gondold végig, milyen vagy te és a családod, miért és milyen kutyát akarsz!
2. Légy türelmes, bizonyos változások elfogadásához napokra, hetekre is szükség lehet. A kérések, feladatok végrehajtásához pedig percekre.
3. A kötődés és a bizalom pont olyan fontos, mint egy gyereknél.
4. Ha feladatot adsz, kérsz valamit, teremts szemkontaktust, könnyebb dolgod lesz.
5. Lehetőleg rövid és ne automata pórázt használj.
6. Fontos a rendszeres pozitív visszajelzés, jutalmazás – de nem kell mindig jutalomfalat, a kedvesség, dicséret is elég.
7. A mozgás mellett az agymunka is kell a kutyáknak. Nem feltétlenül muszáj trükkökre tanítani, lehet keresőset is játszani vagy bármit, ami neked is örömet jelent.
8. Nőként talán nehezebb, de muszáj megtanulnod a hangos és határozott NEM kimondását, különben nagyon nehéz dolgod lesz.
9. Szükség van határokra, mindenképpen. Akármilyen cuki.
10. Lehetőleg az egész család azonos módon kezelje a kutyát, ne legyen jó zsaru–rossz zsaru játék.

A kutyanevelés egy olyan téma, mint a politika vagy a gyereknevelés- mindenki ért hozzá egy kicsit. Ahogy Gazdi leszel, azonnal megkapod a jó tanácsokat “tapasztalt” kutyásoktól. Szinte biztos, hogy az alábbi 7 pontból valamelyikkel (vagy mindegyikkel) már Te is találkoztál. Nagyon hasznos 7 pont következik, minden Gazdinak kötelező olvasmány:

1. Bosszúból szedi szét a lakást, mert otthon hagytam egyedül. A kutyák a jelenben élnek és képtelenek fondorlatos terveket kieszelni, tervezni. Amikor egyedül maradnak és rombolnak, az a saját állapotukra adott reakciójuk. Legjellemzőbb okai, hogy kutyánkban túlteng az energia és azt vezeti le, vagy nem rendezett a kapcsolat a gazdi és a kutya között és egyedülmaradási (szeparációs) stresszben szenved.

2. Ha belenyomom az orrát az ürülékbe, akkor megtanulja, hogy nem szabad bepiszkítani. Ha rajta kapjuk, hogy olyan helyen végzi el a dolgát, ahol nem szeretnénk, elég éreztetni vele a nemtetszésünket. Ha a baleset korábban történt, ugyanúgy, mint a rombolásnál, hiába folyamodunk különféle retorziókhoz, nem fogja tudni a kutyánk összekötni haragunkat és a tettet, még akkor sem, ha az orrát a végeredményhez nyomjuk.

3. Ha szétrág ezt-azt, amíg nem vagyok otthon, jól le kell szídni, amint hazaérek. Amikor a kutyánk boldogan elénk jön és mi rázúdítjuk az elénk táruló látvány miatt érzett dühünket, abból a kutyánk ezt érti : „Haragosan értél haza és velem kiabálsz, de nem tudom miért”. A kutyák csak az épp elvégzett, zajló eseményt tudják összekötni a reakciónkkal. Amikor leszidod, kiabálsz, fülét-farkát behúzza – Te pedig azt hiszed érti, hogy miért van leszídva. Ez azonban csak a valós idejű reakciója a dühünkre. Nem képesek összekötni korábbi tetteiket a dühünkkel!

4. Nem kell sétáltatnom a kutyámat, mert pelusra végzi el a dolgát. A kutyáknak a séta nem csak az ürítésről szól. Attól függetlenül, hogy mennyi idős, milyen méretű, szüksége van a napi sétára. Nekik a séta az egyik legtermészetesebb állapotuk, szaglásznak, információkat gyűjtenek, találkozhatnak a fajtatársaikkal és a séta közben őket érő ingerek szellemileg is lefárasztják őket.

5. Nem kell sétáltatnom a kutyámat, mert van nagy kert ahol rohangálhat. Persze..de a kertben nincsenek új szagok, új ingerek, nem találkozhat a többi kutyával, nem ismerheti meg a tágabb világot. Így antiszociálissá válhat, a le nem vezette energiái miatt ugatós, esetleg harapós lesz. A kertben tartott kutyákat is ajánlatos hetente legalább kétszer-háromszor elvinni sétálni.

6. Egyszer jól meg kell verni és akkor tudni fogja ki a főnök. Akkor tudunk jó gazdik lenni, ha folyamatosan éreztetjük kutyánkkal, hogy ránk bízhatja magát, biztonságban van mellettünk. Ha ezt elérjük, egyáltalán nincs szükség erőszakra. A veréssel csak azt érjük el, hogy lesz a kutyánkban egy folyamatos félelem irányunkban és ha emelett nem viselkedünk vezetőként, akkor folyamatos félelemben és bizonytalanságban tartjuk a kutyánkat, ami mentálisan és fizikailag is megviseli őt.

A cikk szerzője Győrfi Henriett, okleveles kutyatréner.

7. Szökik a kutyám, veszek mellé egy másikat, hogy legyen társa. Az “új” kutya nem fogja megoldani a “régi” viselkedési problémáját, sőt valószínűbb, hogy ő is felveszi a szökős kutya „rossz” szokását. Egy viselkedési problémának, mindig oka van, azt kell megszüntetünk, akár szakember segítségét kérve és, ha szeretnénk még egy kutyát a családba, akkor csak ezután vigyük haza.

Szakértő partnereink: kutyatréning.hu Dog Garden kutyapanzió 

Forrás: 10 dolog

Van a kutyásoknak az a fajtája, aki folyton mindent jobban tud és okoskodik. Aztán vannak azok, akik csak okoskodnak és féligazságokat, netán totális baromságokat hangoztatnak.

És vannak azok, akik csak kapkodják a fejüket, mert nem értenek hozzá (például mi). Kittivel, a Kitti kutyul oldal gazdájával ezeknek a gyakori kutyás mondásoknak jártunk utána.

 “A kutya a nyers hústól megvadul.” Igen, ha aujeszky vírussal fertőzött nyers sertést evett. Akkor konkrétan álveszettséget produkál, más esetben viszont egyáltalán nem vadul meg.

 “A kutyának egyszer szülnie kell.” Persze. Ha minden szuka egyszer szül, akkor matekozzunk kicsit: egy szukának születik 6 kölyke. Ebből 3 szuka. Mindegyik egyszer szül. Az már 18 kutya. Ebből 9 szuka . Mindegyik egyszer szül, az 54 kutya. Röpke 4 generáció, maximum 8 év alatt. Egyetlen szukától. Sajnos a gazdik nem szaporodnak ilyen gyorsan, úgyhogy óvatosan ezzel a kijelentéssel.

 “A kanoknak egyszer fedezniük kell.” Lásd a fenti matekot.

 “Az őrző-védő foglalkozástól a kutyák vadak lesznek.” Érdemes különbséget tenni a csibészelés és az őrző-védő munka között. Utóbbinak két kiemelt célja van: csak utasításra fogjon a kutya, és első szóra eresszen. Tehát pont nem önállóságra tanít. Aki ilyen magas ösztönhőmérsékleten is egy szóval le tudja állítani az ebet, annak az őzről lehívni sem lesz nagy kihívás. Fogni a legtöbb kutya magától is fog, ha kell, ha nem. Ereszteni szóra, az a nagyobb tudomány!

 “A kutyának elég a kert. Főleg, ha nagy.” Persze, végül is nekem is szuper lenne leélnem az egész életem egy luxusszállodában, ahol néha az ablakon át rákiabálhatok más emberekre.

 “A kutyát lakásban tartani kínzás.” Már amennyiben a puha fekhely, a sok gazdival töltött idő, a rendszeres séta, és a fajtársakkal bandázás kínzásnak számít, akkor tényleg az. Valójában a legtöbb lakáskutyának jobb sora van, mint a kerti kutyáknak, és a keleti pásztorkutyáktól eltekintve szinte mindegyik tartható lakásban. Tény, hogy sok kutya csak annyi meló árán, amennyit mi, városi emberek nem mindig akarunk beletenni.

 “A mentett kutyák a leghálásabbak.” Vagy nem. Egy igazi, minden lében kanál kukabúvár lehet, hogy szeretett az utcán lakni, és nem is kért megmentést. Sőt, sokuknak fogalma sincs arról, hogy szüksége van az emberre. Elvégre kaja terem a kukában is, az eső elől mindig van hova bebújni, a csajokhoz meg be lehet szökni simán. Minek ehhez ember?

 “Könnyebb egy kutyát kölyökkorától nevelni, mint felnőttként magadhoz venni.” Hát, ha meg tudod oldani a következő fél évben három óránként a sétát, meg a napi három etetést, akkor már csak a szétrágott tárgyakkal lehet gondod. Egy felnőtt kutya nem rág, szobatiszta, kialakult személyisége van, és tökéletesen alkalmazkodik hozzád. Ha kicsit idősebb, akkor a maratoni rohangálásokat is megúszod. Lustáknak kifejezetten 6 év fölötti ebet ajánlok!

 “Ha fekete a szájpadlása, akkor fajtiszta.” Ez mondjuk tuti, mert esélyes, hogy minden felmenője kutya volt, és nem valamiféle farkas hibriddel állunk szemben. De ezt sem a szájpadlásáról fogod megállapítani: a fajtatisztaság ismertető jele a törzskönyv. Semmi más.

 “Azért dugja a lábad, mert szerelmes.” A szuka meg azért, mert mutatja, hogy mit szeretne. Ááááááá! NEM! Bárki bármijének a “megdugása” – imitálása – nettó pofátlanság. Egy falkában csak a domináns egyed szaporodhat. Azt hitted az te vagy? Lehet, hogy tévedtél.