• ABOSTONTERRIER.HU - minden, amit a boston terrierekről tudni érdemes...

Egészségügyi részleg

A kutya egészségvédelme

A kutya egészségvédelme nagyon sok elemből áll. A megfelelő tartáskörülmények, a jó táplálás, a megfelelő gondozás mindegyike egy ilyen elem. Ezekről a megfelelő menüpontok alatt írunk. A fel nem soroltak mellett a legfontosabbak:

1. A parazitaellenes kezelések

A paraziták elleni védekezés valójában az anya kezelésével kezdődik, amit még a fedeztetés előtt el kell kezdeni. Ha ez elmaradt és a kölykök bolhásak, akkor a Frontline Spray már néhány napos korban is alkalmazható. A védekezést rendszeresen kell fojtani egész életen át. A bélféreg elleni kezeléseket 2 hetes korban lehet elkezdeni, 2 hetente kell ismételni, majd 4 hónapos kortól negyedévente. Aki megfeledkezik a parazita ellenes kezelésekről, az nem csak a kutya, de a környezete egészségét is veszélyezteti. Hogy ezt ne lehessen megtenni, ma már kötelező a veszettség elleni védőoltásokkal egy időben a féreghajtást is elvégeztetni. tovább…

2. Oltások

Minden kutyának szüksége van védőoltásokra, amelyek megvédhetik a gyakran halálos kimenetelű fertőző megbetegedésektől. Általában 6-8 hetes korban tanácsos az oltásokat elkezdeni, de bizonyos esetekben más időpontban is sor kerülhet az elsőkre. Ha már idősebb, de még nem volt beoltva, akkor is érdemes mielőbb beoltatni. Jobb későn, mint soha! A védőoltásokkal kapcsolatban sok a kérdőjel és a tévhit, ráadásul külföldön is országonként változnak az oltási szokások, ezért nem könnyű eligazodni.

3. Nevelési alapok

Talán sokan meglepődnek, hogy az egészségvédelem fontos elemei közé illesztettük az alapkiképzést, ami alatt a fajtára való tekintet nélkül minden kutyának ajánlott alapvető engedelmességi képzést értük. Nélküle sem a kutya, sem pedig a környezete nincsen biztonságban (lásd az agresszióról szóló írásainkat) és sok más szempontból is hasznos. Nélkülözhetetlen eleme az egészségvédelemnek.


4. Ivartalanítás

Az ivartalanítás az állatvédelem alapja, de a kutya egészsége és a környezet nyugalma érdekében is fontos. Számos betegség, rossz szokás és a nem kívánt szaporulat is megelőzhető vele. Az elmaradása gyakran vezet problémákhoz, tragédiához. Elvileg bármely életkorban végrehajtható, de leginkább 4-6 hónapos korbanjavasolt elvégeztetni. tovább…

5. Állatorvos

A kutyáknak rendszeres állatorvosi vizsgálatokra is szükségük van. Erre minden esetben sor kell kerüljön, ha a kutya valamilyen betegségre utaló tünetet mutat. Mivel a kutyák mintegy hétszer gyorsabban öregednek nálunk és kommunikációs nehézségek akadályozhatják a betegségek felderítését, ezért évente legalább egyszer alapos állatorvosi vizsgálatra van szükségük akkor is, ha semmilyen problémát nem mutatnak. Idős korban inkább félévente tanácsos megvizsgáltatni őket. A rendszeres vizitek lehetőséget adnak olyan fontos feladatok ütemezett elvégzésére is, mint pl. amikrochip beültetése vagy a diszplázia szűrővizsgálat és alkalmat adnak a gyakori viselkedési rendellenességekkel kapcsolatos konzultációra is.

Egészségügyi kérdések

Paraziták által okozott gondok

Kutyák és macskák bolhássága

A bolhák vérszívó rovarok, melyek emlősökön, madarakon élősködnek. Számos fajuk közül csak néhány telepszik meg a kutyában és a macskában.

A kifejlett bolhák a gazdaállat testén élnek, annak vérével táplálkoznak, majd ott párosodnak. A megtermékenyített nőstény bolhák petéiket védett helyen, a kutyaólban a rongyok közé, a homokba, a lakásban a parketta repedéseibe, macskaalomba, párnákra rakják le. A hőmérséklettől és páratartalomtól függően a petékből pár héttől néhány hónapig tartó fejlődés után lesznek kifejlett bolhák. Optimális időjárási viszonyok között a bolha 6-8 hónapig is elélhet, ez idő alatt több száz petét képes lerakni.

A bolhásság tünetei közismertek, az állat nyugtalan, ideges, vadul vakarózik, harapdálja magát. Egyes állatok allergiásak lehetnek a bolha nyálában található fehérjékre, melyek vérszívás közben kerülnek a szervezetükbe. Ezeknél az állatoknál elég egyetlenegy bolhacsípés és kialakul az ún. bolhaallergia, a túlérzékenységi reakció jellegzetes tüneteivel, mint nedvedző, gyulladt bőr, erős viszketegség, szőrhullás.

A bolhák további kártétele között sorolható fel, hogy a galandférgek köztigazdái lehetnek.

A bolhák elleni védekezés része a bolhák elpusztítása az állaton és a környezetben. Számos bolhaellenes szer létezik, por, sampon, spray, nyakörv formájában, ezek közül a rácsöppentős, ún. spot on készítmények bizonyultak a leghatásosabbnak.

Ami a környezetet illeti fontos kedvencünk fekhelyének, rongyainak, a macskalomnak, etetőhelynek a tisztántartása, rendszeres fertőtlenítése. A hatékonyságot fokozhatjuk a gondos porszívózással, ami kiterjed a padló, parketta repedéseire, szegélylécek melletti, radiátorok mögötti területekre, lábtörlőkre, és állataink kedvenc tartózkodási helyeire. Porszívózás után ajánlott a porzsákot, a porszívó fejét és a fent említett helyeket alaposan befújni bolhairtó sprayvel. Házon kívül nehezebb az ellenőrzés, főleg ha a kutya, macska nagy területen szabadon mozoghat, idegen állatokkal találkozhat. Az egyetlen hatásos védelem ilyen esetekben is a bolha ellenes cseppek, amit az állat magával visz a bőrén mindenhová.

Orsóférgek

Az orsóférgek a kutyák és macskák leggyakrabban előforduló parazitái, leginkább kölyökállatokban fordulnak elő. A kifejlett féreg fehér színű, átlagosan 5-10 cm hosszú és alakja fonálra emlékeztet. Közvetlenül a bélsárban vagy masszív fertőzés esetén a hányadékban láthatjuk. A férgek a bél belső falához tapadva élnek.

A betegség terjedését hatalmas mennyiségű pete biztosítja, ami az állat ürülékével jut a külvilágra. A kutya, macska szaglászás, nyalogatás közben találkozik a petékkel, azokat lenyelve történik meg a fertőződés. A peték a bélben lárvákká fejlődnek, majd megkezdik vándorlásukat a szervezetben, amely során kifejlett féreggé alakulnak. Egyesek közülük félbeszakítják a vándorlást és nyugalmi állapotba kerülnek, inaktív cisztákká válnak.

A vemhesség alatt a cisztaállapotú lárvák is aktiválódhatnak, átvándorolva a placentán megfertőzhetik a magzatokat, így azok már fertőződve születhetnek. További fertőzési forrás lehet az anyatej is.

A férgek károsító hatása két csoportba osztható: egyrészt tápanyagtól fosztják meg a gazdaállatot, toxikus anyagcseretermékeik gyomor-bélirritációt ez által hányást, hasmenést, súlyos esetben görcsöket okozhatnak, másrészt a lárvavándorlás során károsítják a májat, tüdőt.


Kampós fejű férgek

A kampós fejű férgek szintén a bélben élősködnek, bármilyen korú macskánál, kutyánál előfordulhatnak. Vérszívó képességük olyan nagyfokú, hogy a fiatal kutya vagy macska elhullásához vezető vérszegénységet okozhatnak.

A fertőzöttség tünetei hasonlóak az orsóférgesség tüneteihez, de a hányás, hasmenés, hasfájás mellett sokszor a bélsár feketés színű a bélfal ereiből származó vér miatt.

 

Galandférgek

A galandférgek sok házi- és vadon élő állatban, a kutyában és a macskában is előfordulnak. Horgas fejükkel a bélfalhoz tapadnak és testfalukon át veszik fel a gazdaállat által már megemésztett táplálékot. Sok-sok ízből épül fel testük, petéik a leválló ízekben jutnak ki a külvilágra. Ezek a féregízek jellegzetes megjelenésűek, apró rizsszemekhez, uborkamaghoz hasonlatosak, a bélsár felületén, esetleg a végbélnyílás környékén láthatók.

A galandférgek biológiai ciklusának érdekessége, hogy a féreg kifejlődéséhez egy köztigazdára is szükség van, amelyik lenyeli a petéket – ez a köztes gazda lehet gyík, béka, földigiliszta, vagy akár a bolha is. Házi kedvencünk a köztigazda elfogyasztásával fertőződik meg, és kialakulnak benne a kifejlett galandférgek. A kutya és a macska leggyakoribb galandférge a Dipylidium caninum (uborkamag képű galandféreg), melynek köztigazdái a bolhák!

A gyógyítás és megelőzés mindenféle férgesség esetében ugyanúgy történik:

A gyógykezelés lényege a féregtelenítés. Fertőzöttség esetén a férgek fejlődési ciklusát figyelembe véve 2 hetente féregtelenítünk, mindaddig míg a fertőzöttség fenn áll.

Javasoljuk az állatok negyedévente történő féreghajtását, a vemhes állatok félidősen és a várható fialás előtt 2 héttel történő féregtelenítését. A megszületett kölyköket 2, 4, 6 és 8 hetes korukban kezeljük, majd mint a felnőtteket negyedévente.

A féregmentességhez az újrafertőződést is meg kell akadályoznunk. A fertőzött állatok bélsarát össze kell gyűjteni, különösen féregtelenítés után, hiszen a környezetbe került petékkel az állat újrafertőzheti magát, vagy fertőzheti társait. A háztartásban élő kutyákat, macskákat javasolt egyszerre féregteleníteni.

Gondot kell fordítanunk a hatékony bolhairtásra is, hiszen köztigazdaként jelentős szerepet töltenek be a galandférgesség terjesztésében.

És még egy szó, talán a legfontosabb: a féregfertőzöttségek zöme ZOONÓZIS! közegészségügyi jelentőséggel is bír. A legnagyobb veszélynek a gyermekek vannak kitéve, játék közben állati bélsárral, petékkel szennyezett kézzel a szájukba nyúlnak. Fontos az alapvető higiéniai szabályok betartása, kutyával, macskával való játék után mindig kezet kell mosni, az udvaron lévő bélsarat, szennyezett macskaalmot el kell távolítani.

Parazita ellenes kezelések

A kutyáknak rendszeres belső és külső parazita elleni kezelésekre is szükségük van. Gyakori külső parazita a bolha, a kullancs, a tetű és a rühatkák. A jelentősebb belső élősködők pedig a bélférgek. A legtöbb parazitás megbetegedés sokáig rejtve marad a tulajdonos elől, olykor eleinte még laboratóriumi módszerekkel sem mutatható ki biztosan. A parazita ellenes szerek általában rövid ideig hatnak, ezért a leghelyesebb a kutya életkorától és életmódjától függő rendszerességgel védekezni. Mi az alábbi protokollt javasoljuk:

 

Kölyökkutyák

Az orsóféreg kölyökkutyák a leggyakoribb bélférge, ami ráadásul az embert is megfertőzheti. A kölykök a méhen belül vagy az anyatejjel veszik fel a parazita lárváit, ami aztán vándorol a szervezetükben. A kifejlett férgek a kutya vékonybelében laknak, ahol mikroszkopikus méretű petéket raknak a bélsárba, amelyek a külvilágra kerülve 2 hétig érnek, majd évekig fertőzőképesek maradhatnak. Ezért az első féreghajtást úgy kell ütemezni, hogy az lehetőleg megelőzze a kölykökben az első kifejlett férgek megjelenését és a peteürítést. A kutyák, mint említettük, már az anyaméhen belül is megfertőződhetnek, ezért az orsóférgek kifejlődésére és a peték megjelenésére a bélsárban 21 napra van szükség. Ezért a kölyköket 2 hetes életkorban ajánlott először féregteleníteni valamely a kifejlett fonalférgek ellen hatékony szerrel. Ezt követően 2 hetente kell újra kezelni őket legalább 3,5 hónapos korukig, vagyis addig, amíg a lárvavándorlás tart a szervezetükben és ezért újabb fertőzés nélkül is kifejlett férgek jelenhetnek meg a vékonybelükben.
Ha az anyakutyát nem kezelik bolha ellen, akkor előfordulhat, hogy a kicsinyeit azonnal megfertőzi. A bolhairtó szerek általában nem használhatóak a szoptató, vemhes anyákon és az újszülött kölykökön. Az egyetlen javasolható termék a Frontline spray, amivel az anyakutyákat és a kicsinyeit is be lehet fújni. Fonalférgek ellen több hatékony és biztonságos készítmény is kapható, mi az első kezelésekre leginkább a pasztaformátumúakat ajánljuk. Később, 6 hetes életkortól használhatóak a tabletták vagy azonspot-on (felcseppentendő) készítmények, amelyek a bolhákat, a rühatkákat és a különböző fonalférgeket, köztük az orsóférget is elpusztítják. Ebben az életkorban amúgy is tanácsos elkezdeni a rendszeres, havonkénti bolha elleni kezeléseket.

Anyakutyák

A leghelyesebb az anyákat a kifejlett kutyák szokásos kezelései mellett külön kezelniorsóférgesség ellen a pároztatás és az ellés előtt is, majd együtt kezelni a kölykökkel.


Kifejlett kutyák

Mivel a kutyák egész életük során megfertőződhetnek a különböző bélférgekkel, ezért általában 3 havonta ajánlott őket féregteleníteni. A külső paraziták közül a bolha és a kullancs a leggyakoribb. A tüdőférgesség nálunk ritka, a szívférgesség pedig leginkább a külföldről behozott vagy az utaztatott kutyákat veszélyezteti, de Magyarországon is elterjedt annak egy rokona, ami kevésbé veszélyes, de az embert ugyanúgy megfertőzheti. A külső paraziták ellen havonkénti rendszerességgel kell védekezni.

A felnőtt kutyák megelőzésére rendelkezésre álló szerek közül a tabletták, a nyakörvek és a spot-on készítmények a legpraktikusabbak. A fonal- és galandférgek ellen is kapható megbízható tablettás készítmény is, amelyeket 3 havonként alkalmazunk. A nyakörvek és a spot-on készítmények általában megbízhatóan védenek a bolhák ellen, a kullancsok ellen viszont változó az eredményességük.

Újonnan szerzett kutyák

Minden újonnan szerzett kutyát azonnal, majd 3 hét múlva ismételten kell féregteleníteni egy fonál és galandférgek ellen egyaránt hatékony készítménnyel.

Utazás a kutyával

Mielőtt külföldre utazik a kutyával, érdeklődjön az állategészségügyi feltételek felől. Sok ország követel meg paraziták (pl. galandférgesség és kullancsosság) ellen kezelést a beutazás előtt. Más országokban pedig egzotikus betegségek fordulnak elő, mint a szívférgesség Dél- és Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, amit jobb megelőzni, mint kezeltetni.

Az ember érintettsége

Komoly probléma, hogy a kutyák parazitás megbetegedései fertőzőek. Más állatokat és sok esetben az embert is megbetegíthetik. A leggyakoribb problémát az orsóférgek okozzák, amelyek kisgyermekekbe kerülve több kórformát is előidézhetnek. Ezért a rendszeres féreghajtás a kutya tulajdonosának erkölcsi kötelessége. Ma, a veszettség elleni védőoltással egy időben kötelező a kutyákat széles terápiás skálájú készítménnyel kezelni, de ez nem elég. Senki ne gondolja, hogy a kutyatartás tiltásával meg lehet oldani ezt a problémát, hiszen nagyon sok állatfaj orsóférgessége veszélyezteti az embert. Ha elűzik valahonnan a kutyákat, jönnek más állatok, amelyek fertőzöttségét nem tudjuk kordában tartani. Ezért is fontos az, hogy a kutyatartók tisztában legyenek a felelősségükkel a kedvenceik, a családtagjaik és a játszótereket látogató gyermekek egészségvédelme érdekében.

Húsevő állatokban leggyakrabban kétféle Dirofilaria családba tartozó parazita faj fordul elő. A Dirofilaria immitis Észak-Amerikában és Dél-Európában (így déli és keleti szomszédainknál is) is előfordul, de Magyarországon eddig csak külföldről behozott kutyákban találták meg. Ez a súlyos lezajlású szívférgességet okozza. A másik faj, aDirofilaria repens viszont nálunk is gyakori. Ez bőr-dirofiláriózist okoz, amit talán helyesebb lenne a szívférgesség analógiájára bőrférgességnek nevezni. Mindkét Dirofilaria fajt a szúnyogok terjesztik.

Előfordulás

A bőr-dirofiláriózis egyik első hazai esetét 1998-ban Szekszárdon fedezték fel egy csípőműtét során és az elterjedését is először ebben a városban vizsgálták. Úgy találták, hogy mintegy 10 % volt a kutyák fertőzöttsége. Azóta kiderült, hogy országszerte szinte mindenhol előfordul a kórokozó és nő a gyakorisága. Mivel a betegséget a szúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a vízparton, kertben tartott, nagytestű és középkorú vagy annál idősebb kutyákban gyakori. A kistestű, lakásban tartott, fiatal kutyákban és macskákban ritkábban fordul elő.

Kórokok

A Dirofilaria repens egy akár 15 cm hosszúra is megnövő fonalféreg. Leggyakrabban kutyák, de más húsevő állatok, így a macska, a róka és a farkas bőr alatti vagy nyálkahártya alatti kötőszövetében él. A nőstények lárvákat juttatnak a fertőzött állat vérébe, ezeket mikrofiláriáknak hívjuk. A lárvák nagy tömegben keringhetnek a vérben. A szúnyogok a vérszívás során veszik fel őket, bennük továbbfejlődnek és alkalmassá válnak arra, hogy a szúnyog beoltsa őket más állatokba. Ezt követően hosszú hónapok alatt fejlődnek ki az érett férgek, amelyek elkezdenek újabb mikrofiláriákat termelni. Az emberben a fejlődési ciklus nem teljes és ezért mikrofiláriák nem keletkeznek. Kutyában sikerült bizonyítani a kölykök méhen belüli fertőződésének lehetőségét is.

Klinikai tünetek

A fertőzöttség általában tünetmentes. Leggyakrabban bőrviszketés vagy kicsi, feszes és fájdalmas csomó keletkezik a bőr vagy a különböző nyálkahártyák, pl. a szem kötőhártyája alatt. Legtöbbször az állat más okból végzett vérvizsgálata során a mikrofiláriák jelenléte alapján derül csak fény a fertőzöttségre.

Diagnózis

A fertőzöttséget a csomók szövettani vizsgálata (kifejlett férgek) vagy a vér vizsgálata (mikrofiláriák) alapján diagnosztizálhatjuk. A vérvizsgálat történhet egyszerű mikroszkópos módszerrel amikor viszonylag kis nagyitással keressük az általában élénken ficánkoló mikrofiláriákat. Nagyobb biztonsággal kimutatható a mikrofiláriák jelenéte a vérből valamelyik szűrési eljárással. A leggyakrabban az ún. Knott tesztet használjuk erre a célra. A Dirofilária immitis fertőzöttség kimutatására immunológiai módszerek is használhatóak.

Gyógykezelés

A súlyosabb lezajlású szívférgesség esetén kutyában a kifejlett (adult) férgeket egy “adulticid” készítménnyel pusztítjuk el, a mkikrofiláriákat pedig egy “mikrofilaricid” szerrel. Az adulticid készítmények arzén-származékok, amelyek közül újabban az Immiticide nevű szer terjedt el, ami Magyarországon nem kapható. Mikrofilaricid készítmény többféle is létezik. Az utóbbi években az avermectin-származékok használata került előtérbe, amelyek közül több Magyarországon is kapható.
A bőr-dirofiláriózis esetén – a kifejlett férgek viszonylag kis kártétele miatt – csak a mikrofilaricid szereket használunk. A kifejlett férgek legfeljebb 2-4 évig élhetnek, de a mikrofilaricid kezelés az ő élettartamukat is megrövidítheti. Ezért a leghelyesebb éveken át folyamatosan, havonta kezelni őket az egyik mikrofilaricid szerrel a környezetben élő emberek és állatok fertőződésének megelőzése érdekében.

Kórjóslat

A legtöbb esetben tünetmentesen zajlik le a fertőzöttség, illetve az olykor tapasztalható elváltozások enyhe lezajlásúak, így a kórjóslat kedvező.

Megelőzés

A fertőződés megelőzése elvileg kétféleképpen lehetséges: a szúnyogok távoltartásával és a szúnyog által beoltott mikrofiláriák elpusztításával. Az utóbbi gyakorlatiasabb, ezért a fertőzésnek leginkább kitett kutyákat ajánlott a szúnyogszezon ideje alatt valamelyik mikrofilaricid készítménnyel havonta kezelni.

Az ember dirofiláriózisa

A bőr-dirofilariózis zoonózis, vagyis a Dirofilaria repens az embert is megfertőzheti. A szúnyogok oltják át a kórokozót az emberbe is. A férgek leggyakrabban a bőr alatt telepednek meg, de olykor máshol is, pl. a tüdőben, a csepleszen (a hasüregben), a szem kötőhártyája alatt, férfiak esetében a mellékherében vagy az ondózsinorban, illetve a nők mellében. Azonban emberben sem okoz súlyos problémát, legfeljebb átmenetileg enyhe feszes duzzanatot és fájdalmat.

Komoly megbetegedést, egyes esetekben a kutya elhullását is okozhatja a szúnyogok által terjesztett szívférgesség, ezért is fontos a vérszívók elleni védekezés a házi kedvencek esetében is.
A betegséget okozó fonálféreg, miután bekerül a kutyába, a szív felé haladva a szív környéki erekben telepszik meg, és keringési elégtelenséget, légzési nehézségeket okoz – mondta el Farkas Róbert, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar parazitológia tanszékének vezetője. Kezelési mód létezik a betegségre, azonban ez elég költséges, így érdemes már a szúnyogcsípés ellen védekezni, valamint időközönként vérvizsgálatot végeztetni az állatnál – tette hozzá.
Farkas Róbert elmondta, az állatorvosok többsége is az utóbbi években szembesült azzal, hogy a szívférgességgel számolni kell Magyarországon, és a rendelőkben a szűrővizsgálatok alkalmával egyre gyakoribb a pozitív egyedek megjelenésének aránya.
A szívférgesség országos előfordulásával kell ma már számolni – jegyezte meg az egyetemi tanár.

Ha a kutyába már bekerült a féreg, annak kifejlődését megakadályozó kezelések is léteznek, amelyek a lárvákat pusztítják el – ismertette Farkas Róbert.
Az állatorvos megjegyezte, a szívféreg lárvája a fertőzött szúnyog csípésével az emberbe is átkerülhet, azonban a féreg felnőtt alakja nem fejlődik ki az emberi szervezetben, de a lárva a csípési helytől az ember tüdejébe is eljuthat.
A szúnyogok ellen májustól szeptemberig kell a kutyákat védeni. A vadászgörények és a macskák esetében is hasonló a helyzet, azzal a kivétellel, hogy a macskák szúnyogok elleni védelme egyelőre nem megoldott.

Az állatbarátok többsége tisztában van azzal, hogy nyers sertéshúst nem adhat kedvencének, de a miértre alig néhány százalékuk tudja a választ. A betegség már 1902 óta ismert, mégis évről évre szedi az áldozatait, pedig a megelőzése igen egyszerű. A betegség régi elnevezéséből is látható, hogy régen a veszettséggel tévesztették össze.

Először 1902-ben Aujeszky Aladár (sz.:1869. január 11-én Budapesten) fogalmazta meg a róla elnevezett álveszettség szerű agyvelőgyulladást önálló betegségként, megkülönböztetve a veszettségtől. A veszettség és az álveszettség tünetei között mindössze egy jelentős különbség van; az Aujeszky-fertőzött állat nem lép fel támadólag.

A betegség alapvetően, mint sertésbetegség vált ismertté, amely az egész világon előfordul. Vírus okozza, és malacok között tömeges megbetegedést okozhat. Fogékonyak még a szarvasmarhák, juhok, továbbá a kutya és macska is. A sertéshús nyers fogyasztása a kutyák, macskák számára azért különösen veszélyes, mert a felnőtt sertésekben a betegség tünetmentesen is lefolyhat. A vírus emberre veszélytelen, nem okoz megbetegedést.

A vírust közvetlenül a fertőzött sertés esetleg vaddisznó nyers húsának elfogyasztásával kapják el az állatok. Fokozott veszélyt jelentenek: sertés gége, -garat és -tüdő. A megbetegedett kutyákon vagy macskákon 3 és 6 napon belül jelentkeznek a tünetek. A betegség számukra halálos, az állatok 36-48 órán belül elpusztulnak. Az állatorvos ilyenkor már csak a hátralévő pár órás szenvedéstől tudja megkímélni az állatot.

Tünetek

Bágyadtság, nyugtalanság, étvágytalanság, ijedt tekintet. A bır nagyon érzékennyé válik, és igen erősen viszket (paraesthesia). A betegek rágják, harapdálják magukat. A harapdálás mértéke akár az öncsonkításig fajulhat. Macskáknál a viszketegség esetenként nem alakul ki. A garatbénulás miatt a nyelés gátolt, ezért a beteg állatok szájából csurog a nyál. A légzés nehezített. Macskáknál jellemzı a pupillák egyenlıtlenül tág volta, és a gyermeksírás szerű nyávogás. A tünetek megjelenése után 36-48 órával bekövetkezik az elhullás (agy- és gerincvelő gyulladás). Tekintettel arra, hogy a betegség kezdeti stádiumában nem különíthető el biztonsággal a veszettségtől, az ilyen tüneteket mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni, és feltétlenül gondolni kell a veszettség lehetőségére is.

Gyógykezelés

A betegség nem gyógyítható!

Megelőzés

Húsevők esetében a védőoltás nem vált be, így védőoltás nincs!
Az egyetlen és legfontosabb dolog, amit tenni lehet, a megelőzés! A kutyák és macskák megbetegedése a legegyszerűbben úgy előzhető meg, ha a sertéshúst minden esetben csak alapos hőkezelés (főzés) után etetjük!

Európa szerte folyik a sertés állományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése. Hazánkban ez 1987-ben kezdıdött, és ma is tart.

Kék-zöld algák (Cianobaktériumok) okozta mérgezés (Dr. Gál Sándor)

A Cianobaktériumok (régebbi nevükön kék-zöld algák) érdekessége, hogy fotoszintetizálnak, tehát oxigént termelnek. Sejtfaluk felépítését tekintve a gram negatív csoportba soroljuk őket. Nagy élénkzöld, kicsit kékes, összefüggő nyálkás filmréteget hoznak létre. Könnyen eltávolíthatók, de hamar újra nőnek, és jellegzetes, kellemetlen szaguk van. Jelentöségük abban van, hogy toxinokat (microcystin és and anatoxin) termelhetnek, amely emberre és állatokra egyaránt veszélyes lehet. Az ilyen vízben úszó kutyák gyakran megbetegednek, egyrészt mert isznak a vízböl, másrészt amikor tisztogatják magukat.

Milyen tünetei vannak a kék-zöld alga mérgezésnek?

1) Microcystinek okozta mérgezés
Májkárosodást és májelégtelenséget okoz. Hányás, hasmenés, véres hasmenés, fekete bélsár (melena), gyengeség, sápadt nyálkahártyák, icterus, görcsök, ataxia, kóma, shock. Kezelés nélkül az állat néhány napon belül elpusztul. A vérvizsgálat megemelkedett májenzimeket, hypoglycemiát, alacsony protein szintet és meghosszabbodott véralvadási idöt mutat. Agressziv, intenziv ellátást igényelnek az ilyen esetek. A gyógykezelés: intravénás folyadékterápia, orvosi szén, atropin, májvédelem. Specifikus ellenszer nincsen.

2.) Anatoxinok okozta mérgezés
Idegrendszeri tüneteket okoz: izomremegést, az izmok merevedését, paralizist, nyálzást, nehezitett légzést, cyanotikus nyálkahártyákat. A gyógykezelés: intravénás folyadékterápia, orvosi szén, a rángógöcsök kezelése, oxigén terápia. Specifikus ellenszer nincsen.

Kullancsok által terjesztett betegségek és megelőzés

A kifejlett kullancsoknak a vérszívásához 2 – 4 napra van szükségük, és azért nehéz eltávolítani őket, mert szinte „bebetonozzák” a szájszervüket a gazdaállat bőrébe.

Mit kell tudni a kullancsokról?

A kullancsok obligát vérszívók, a pókszabásúak közé tartózó ízeltlábúak. Életükben csak egyszer szívnak vért, ezt követően a gazdáról lepottyannak, a nőstények petéiket lerakják, és összetöpörödnek, elpusztulnak. A kifejlett kullancsoknak a vérszívásához 2 – 4 napra van szükségük, és azért nehéz eltávolítani őket, mert szinte „bebetonozzák” a szájszervüket a gazdaállat bőrébe, hogy a teljes táplálkozási időszakot nyugodtan átvészeljék. Ekkor, vérszívás folyamán juttatják be a különböző kórokozókat, a kutya szervezetébe.

Több, különböző betegséget terjeszthetnek, az egyik leggyakoribb a babeziózis.

Az utóbbi időben az esetszámok jelentősen megemelkedtek, és a megbetegedés gyakorlatilag minden évszakban jelentkezik. Az első napokban szinte teljesen jellegtelen tüneteket okoznak, a kutya bágyadt és kedvetlen lesz, amelyhez nem ritkán igen magas, 40.5 °C feletti láz, és többnyire étvágytalanság társul. A szétesett vörösvérsejtek miatt a vizelet egyre sötétebbé válik, végül a színe feketekávéhoz hasonló lehet. A kutya állapota rohamosan romlik, míg végül nem tud lábra állni. Kezelés nélkül a kutyák legtöbbje néhány napon belül elpusztul, ezért a legfontosabb: a legcsekélyebb gyanús tünet, hirtelen lázas, elesett állapot megjelenése esetén késlekedés nélkül forduljon állatorvoshoz, még akkor is, ha Ön nem talált kullancsot a kutyájában! Mire a tünetek egyértelművé teszik a babéziózist, gyakran már késő a hatásos kezeléshez, akár egy nap késlekedés is a kutya életébe kerülhet!

A legfontosabb kullancsok elleni védekezés, a megelőzés!

Különféle kullancs-irtó és távoltartó-szerek használata mellett is fordítsunk időt a kutya szőrének átvizsgálására, főleg ha rendszeresen járjuk az erdőt, mezőt akkor a séta után át kell nézni kutyánk szőrzetét és a talált kullancsot azonnal el kell távolítani, lehetőleg egyben és élve, erre különféle csipeszek és kanalak szerezhetők be. Az olajjal vagy benzinnel való leöntés nem javasolt, teljesen hibás tévhit!
Havonta egy spot-on-os csepegtetéssel megvédhetjük kutyánkat a kullancsoktól!

Kezelésre és megelőzésre különböző, úgynevezett rácsepegtető oldatok „spot on-ok” vannak forgalomban. A Prac-tic spot on azért kiemelkedő a többi rácsepegtető oldat közül, mert a kiváló kullancs és bolha elleni hatékonysága mellett, a legkülönbözőbb időjárási körülményeknek, pl. eső és esőben történő sétáltatás, vagy az erős direkt napsugárzásnak kitett kutyák esetén- is ellenáll, és hatékony védelmet nyújt a kullancsok ellen, így havi egy cseppentéssel, akár kutyánk életét is megmenthetjük!

A babesiosis az utóbbi időben kutyás körökben jól ismertté vált, mint a kullancsok által terjesztett betegségek egyike, és annyit bizonyosan tud majd’ minden kutyás, hogy ha az állat vizelete “véressé”, vagy csokoládébarnává színeződik, legjobb, ha azonnal állatorvoshoz fordulnak, különben a betegség az állat elhullását eredményezheti.

Kórokozó

Babesia canis. Annyit érdemes róla tudni, hogy ez egy egysejtű parazita, ami a kutya vörösvértestjeiben élősködik, és fertőzött kullancsok “csípésével” kerül be a szervezetbe.

Tünetek

A betegség lappangási ideje igen változó lehet (2-20 nap), heveny esetben 2-8 nap. Rendszerint hamar felismerhető, hogy baj van, mert a betegség magas lázzal (akár 42°C), elesettséggel, étvágytalansággal, fáradékonysággal jár. A parazita által szétrobbantott vörösvértestekből kiszabaduló vérfesték (haemoglobin) a vesén keresztül kiválasztódva a vizeletet “véresre”, csokoládébarnára színezi. A lágzésszám és a pulzus nyugalmi állapotban is magas, a nyálkahártyák halvánnyá, “vértelenné” válnak, a nyirokcsomók megduzzadnak. Ha a beteget nem kezelik, néhány nap alatt elhullik.

Gyógykezelés

Szerencsére ma már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, melyek egy, súlyos esetben 48 óra múlva megismételt beadással gyógyulást eredményeznek. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha a kezelés még a betegség kezdeti stádiumában megtörténik. Elhúzódó esetben a vérfestékvizelés a vesékben olyan fokú károsodást (veseelfajulás) okoz, amely már visszafordíthatatlan. Ezért az első tünetek jelentkezésekor haladéktalanul forduljon állatorvoshoz!

Hazánkban a vérszívó élősködők által terjesztett kórokozók közül a kutyákra a babesiosis az egyik leggyakoribb veszélyforrás. A kullancs által terjesztett egysejtű parazita által okozott kórkép fertőző vérfestékvizelés néven is leírásra került. A kullancsok fokozódó aktivitása tavasszal egyben a babesiosis gyakori előfordulását is jelenti. A közelmúltban számos, kutyatartóknak, állatbarátoknak szánt, online és nyomtatásban megjelent publikáció foglalkozott a téma bemutatásával, melyek között a parazitológusok, orvosok, állatorvosok tollából származó, elismerésre méltó szakmai igényességgel készült cikkek mellett a hajmeresztő képtelenségeket tényként tálaló bulvár is megjelent. Az itt közölt összefoglalás egyik célja a bulvársajtó gyakran ismételt tévedéseinek kiigazítása.

A babesiák az éhes kullancsban olyan szerkezeti formában találhatók, ami nem alkalmas az emlősállatok megfertőzésére. A vérszívás megindulása egyfajta jeladás, melynek hatására szerkezeti átalakulás indul be az egysejtű élősködőknél. Mintegy 48 órával a vérszívás megkezdése után a kullancsban már tolonganak a fertőzésre kész, átalakult babesiák. A babesiák átvitelének esélye a vérszívás kezdetétől számított 24 órán belül minimális, 24-48 óráig kicsi, 48-72 óra között nagy, 72 óra elteltével pedig szinte teljesen bizonyos.

Megbetegedett kutyákon a következő tünetek jelentkeznek:

Heveny esetben: kezdetben bágyadtság, étvágytalanság, láz (ez utóbbi gyakori, de nem feltétlenül megjelenő tünet), vérfogyottság. Ezt követően vérfestékvizelés, sárgaság, és a veseelégtelenségre jellemző tünetek ( bűzös lehelet, hányás, stb), az elhullás néhány napon belül bekövetkezhet. Idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek. A súlyos elváltozások arra vezethetők vissza, hogy a babesiák a vörösvértesteket szétrombolják, a szétesett vörösvértestekből a keringésbe jutott vérfesték a vesék finom szűrőrendszerét tönkreteszi, a mérgező anyagok kiszűrése a szervezetből leáll.

A vérfesték kávébarna színezetet ad (l. kis kép jobbra) a vizeletnek, ez nem összetévesztendő az egyéb betegségek esetén fellépő vérvizeléssel, amelynek során a vér alakos elemei, pl a teljes vörösvértestek is megjelennek a vizeletben.

Idült esetben az étvágytalanság, váltakozó testhőmérséklet és lesoványodás hetekig- hónapokig fennállhat, a vérfogyottság, sárgaság és a veseelégtelenség tünetei kevésbé jellegzetesen vagy alig észlelhetőek.

A heveny formában megbetegedett kutyák gyógyulási esélyei az oki terápia megkezdésének idejétől függnek. Egyes esetekben az időben megkezdett, gondos állatorvosi ellátás sem képes a beteg kutya életét megmenteni. A babesiák elpusztítására megfelelően hatékony injekciós készítmény áll az állatorvosok rendelkezésére, azonban a végzetesen károsodott veséket csak veseátültetéssel lehetne pótolni. Az első tünetek jelentkezése esetén azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Gondos tulajdonosok már a vérfogyottságot is észlelik a sápadt nyálkahártyákon, ennél is feltűnőbb azonban a hirtelen jelentkező levertség és étvágytalanság, illetve láz. A kávébarna színű vizelet 1-2 nappal az előbbi tünetek után jelenik meg.

A betegség megelőzésének lényege, hogy a kullancsok ne juttathassák a kórokozókat a kutya szervezetébe, ennek megfelelően a vérszívókat a babesiák átvitele előtt el kell pusztítani. A kullancsokat elpusztító készítmény kiválasztása során javasolt a konzultáció az állatorvossal. A megvásárolni kívánt készítmény csomagolásán szerepelnie kell, hogy rendelkezik a magyarországi forgalmazáshoz szükséges engedéllyel( gyógyszerek esetében törzskönyvi szám), ellenőrizzük továbbá, hogy a mellékelt magyar nyelvű használati utasításban szerepel-e a kullancsellenes hatás. A kullancsok ellen alkalmazható hatóanyagok közül a permetrin macskákon mérgező, az ezt tartalmazó készítmények használata kerülendő olyan kutyák esetében is, amelyek macskákkal szoros kontaktusban (egymás kölcsönös nyalogatása) élnek.

– Mi a Lyme borreliosis?

A Lyme borreliosis vagy “kullancs-kór” baktériumok által okozott betegség, amelyet Borrelia burgdorferi-vel fertőzött kullancsok terjesztenek.

– Mi a Borrelia Burgdorferi?

A Lyme borreliosis kórokozója, amelynek jellegzetes alakja jól fölismerhető. A szervezetben kezelés nélkül évekig-évtizedekig megbújhat. Ez rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhető.

– Hogyan alakul ki a Lyme borreliosis?

A Lyme borreliosist a kullancsokból, a kullancscsípéskor keletkező nyílt bőrsebbe kerülő baktériumok okozzák. Emberről emberre semmilyen formában sem terjed. Beteg állatról emberre kullancsok közvetítésével jut át.

– Csak kullancsok terjesztik?

Igen. A kullancsok “középbelében” hónapokig-évekig vegetálhatnak a kórokozók. A fájdalmatlan kullancscsípés miatt nem vesszük észre a kullancsot, emiatt a napokig is tartó vérszívás iránya megfordulhat, és fertőzött vér is jut a sebbe, vagy az időközben fölszaporodott kórokozó a nyálmirigyből a nyállal jut a sebbe. Ezen felül a kullancsok már előző fejlődési alakjaikban megfertőződhettek, sőt néhány százalékban már így, fertőzötten bújnak ki a petéből!

1. Más vérszívót fájdalmas csípésekor észreveszünk és eltávolítunk.

2. A többi vérszívó rovar gyakorlatilag nem fertőzött B. burgdorferivel, illetve bennük ez a kórokozó nem marad fertőzőképes, vagy nem szaporodik, illetve ezekben a rovarokban a Borrelia burgdorferi hamar elpusztul.

– Milyen gyakori a Lyme borreliosis?

A Lyme borreliosis az egész világon mindenütt, és hazánk egész területén is a leggyakoribb zoonózis (állatról emberre terjedő betegség). Előfordulásának pontos meghatározása nehéz. Számításaink szerint hazánkban száz ember közül legalább egy, de akár tíz ember is fertőzött lehet. Magyarországon így legalább 100.000, de akár egymillió embert is érinthet.

– Állatok megbetegszenek-e Lyme borreliosisban?

Igen, A Lyme borreliosis kórokozója, elvileg minden élőlényt megbetegíthet. Állatokat is. Sőt, a kórokozó fennmaradását is az állatok biztosítják! A betegség előfordulása azonban állatokon ritkább, lefolyása enyhébb és kezelésre gyorsabban gyógyul.

Ez részben a természetes körülményeknek, a nagyobb ellenállásnak, de főleg az embernél jóval magasabb testhőmérsékletnek (39-41 oC) köszönhető. A Borrelia burgdorferi 31-33 oC-on tartott táptalajon szaporodik a legjobban, efölött károsodik. Az ebben a betegségben megkísérelt lázterápia kedvező hatását részben ezzel magyarázzuk. A lázterápia részleges hatását épp a kórokozó életben maradása, az állatok megbetegedése bizonyítja.

– Hogyan védjük kedvenceinket?

Fokozott gondozással, átvizsgálással és szakszerű kullancs-kivétellel. Kora tavasztól havonta végzett vegyszeres kullancs- és élősdimentesítéssel. A kullancs a bolhával ellentétben – napokig a csípés helyén marad, ezért a bolhaöv nem véd a kullancsoktól. Az állatok irhájában nincs izzadságmirigy, tehát Polybé nem “keni” be bőrüket. Az állatok önmaguk képtelenek megszabadulni a kullancsoktól. Így terjesztik a Lyme borreliosist. Gondozásukkal távol tartjuk a kullancsokat, és védjük állataink és saját egészségünket.

– Mindenki megbetegszik-e, akit kullancs csípett?

Valószínűleg nem. Nem, mert ezer kullancsból csak egyetlen fertőzött vírussal, de vigyázni kell, mert legalább száz(!) baktériummal. Vagyis csak minden ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik (!) bakteriális fertőzést. Nem, mert jó egészségi állapotban ritkábban okoz betegséget, de a testi-lelki-szellemi megterhelés a betegség kialakulásának kockázatát növeli.

Nekem oltásom van! Védve vagyok! De nem a kullancsok ellen!

A kullancsok ugyanis minden élőlényt megtámadnak. A fertőzött kullancsok pedig néhány óra (4-8) után már befertőzhetik a “nyílt” sebet. Csak a vírusos agyhártyagyulladás ellen véd az oltás, de a Lyme borreliosis kórokozóját elpusztítja az antibiotikum. Más betegséget is terjesztenek, de hazánkban gyakorlatilag több nem fordul elő.

A betegség tünetei és kezelése

– Miért és meddig kell a kullancs-csípés helyét figyelni?

Legalább egy hónapig, de jobb 4-6 hétig figyelni, mert a szervezeti reakció ennyit is késhet. Jegyezzük fel a kullancs-csípés feltételezhető földrajzi helyét és idejét is! Jegyezzük fel az időközben esetleg alkalmazott antibiotikumok nevét és adagját.

– Miről ismerjük fel ezt a korai és kórjelző bőrgyulladást?

Kokárdaszerűen gyűrűs, gyulladt és épnek látszó bőrterületek váltakoznak. Leggyakrabban egyetlen, alig lobos külső gyűrű veszi körbe a központi gyulladásos területet, kettőjüket halovány bőr-sáv választja el. Lehet egyöntetűen és intenzíven lobos, vöröses folt is. Napról-napra terjed. Átmérője öt cm-től akár száz cm-ig is terjedhet, gyakorlatilag fájdalmatlan, néha a bőrfelszín fölé emelkedik. Kialakulhat néhány óra, de néha csak egy hónap után. El is maradhat. Ilyenkor az esetleg ismételt laboratóriumi és klinikai vizsgálatok igazolják a Lyme borreliosis fennállását. Gyanú esetén keressük fel orvosunkat!

– Csak egy jellemző tünete van a Lyme borreliosisnak?

Igen! Ezért nagyon fontos ennek az ártalmatlannak látszó bőrgyulladásnak mielőbbi felismerése. De emellett az egész szervezet megbetegszik, amit az azonnal vagy csak később jelentkező és szinte megszámlálhatatlan, miriád tünet jelez. Gyanús, ha “nyári influenzát” vagy meghűlést észlelünk (láz, fej-, izom- és izületi fájdalmak, fáradtság) természetben tartózkodással összefüggésben.

– Hány évig lappanghat ez a betegség?

A Lyme borreliosis hónapok, de évek, sőt évtizedek (!) múltán is megbetegítheti bármely szervünket. A kórokozó ugyanis a keringéssel bárhova eljuthat és alkalmas körülmények között (ha az ellenállás lecsökken) idült jellegű gyulladást vált ki. Spontán gyógyulás nem bizonyított, de lehet. Gyógyszerrel gyorsan gyógyítható.

– Milyen késői tüneteket okoz a Lyme borreliosis?

Leggyakrabban idült bőrgyulladást (bőrhegesedés) okoz, de az idegrendszert (ideggyulladás, elsősorban agyidegeken, agyhártya-agyvelőgyulladás), izületi és izomrendszert (főleg nagyizületeket) és a szívet (szívburokgyulladás, ritmuszavar) is érinti.

– A miriád tünet ellenére lehet-e diagnosztizálni?

Lehet. Akkor is, ha nem alakult ki ez a bőrgyulladás, vagy nem sikerült megfigyelni. De csak együttesen: a beteg és a laboratóriumi és klinikai vizsgálatokat végző orvosok közös erőfeszítésével, minden panaszt/tünetet/leletet együtt megbeszélve.

– Milyen segítséget nyújt a laboratóriumi vizsgálat?

Kimutatja a fertőzés fennállását jellemző szervezeti ellenanyagokat, bebizonyítja, hogy a szervezetben kórokozó baktérium van, a Borrelia burgdorferi mindenkori antibiotikum érzékenységéről tájékoztat, az immunkomplexek kimutatásával bizonyítja a betegség aktivitását.

– Negatív leletek ellenére fennállhat-e Lyme borreliosis?

Kivételesen. Tartósan fennálló panaszok ill. tünetek esetén ismételt és kiterjesztett vizsgálatokkal kell megkísérelni a betegség fennállását igazolni, ill. ismételten tudakozódni a megbetegedés körülményeiről, az észlelt tünetekről, az esetleg más betegség miatt alkalmazott antibiotikumokról és az alkalmazáskor észleltekről. Ekkor igazán “puzzle” a Lyme borreliosis diagnózisa/kórismézése.

– Gyógyítható-e a Lyme borreliosis?

Igen! Tökéletesen! A kórokozó Borrelia burgdorferi számos gyógyszerre érzékeny, sokféle antibiotikummal elpusztítható.

A teljes gyógyulás függ:
a betegség minél koraibb felismerésétől,
a hatékony és elegendő mennyiségű és megfelelő ideig tartó antibiotikumos kezelés alkalmazásától,
az időben történt esetleges ismétléstől.

– Meddig kell kezelni a beteget?

A jelenleg alkalmazott antibiotikumokkal legalább négy-hat hétig, ugyanis a betegeknél a panaszok ill. a tünetek alapján a kórokozó kb. két-háromhetes szaporodási ciklusa valószínű, és ennek legalább kétszeres idejéig kell tartani a kezelésnek. Esetleg ismételten.

– Mindig ismételten kell-e kezelni a beteget?

Friss fertőzésnél NEM, ezért fontos, hogy minél előbb orvoshoz forduljunk. Idült fertőzésnél valószínűleg IGEN, mert a kórokozó gyakrabban és nagyobb számban fordul elő a sejten belül, az érellátástól távoli területeken, vegetatív alakban, vagy más szokatlan fejlődési formákban, ahol és amelyekben a szervezeti védekező-rendszer és az antibiotikumok kevésbé hatékonyan károsítják/pusztítják.

– Mikor kell kezelni a beteget?

Ismerten magas kullancs-fertőzöttségi aránynál, még a tünetek megjelenése előtt végzett megelőző kezelés vitatható: valószínűbb az elégtelen kezelés előírása/alkalmazása. A kezelés kifejezett panaszok/tünetek/laborleletek esetén a leghatékonyabb, ezért lehetőleg aktív szakban kell kezelést végezni. Recidívánál (kiújulás; ismételten pozitív vizsgálati eredmények alapján), ezért a gondozásbavétel javallt, három évre legalább. Reinfectionál (újrafertőződés: pl. korai szakban kimutatható magas titernél) azonnal.

– Miért használunk általánosan ható gyógyszert?

Mert kullancs-csípés után a szövetekbe jutott Borrelia burgdorferi infiltrálja a sejteket: a vér- és nyirokerekét, idegsejteket és a kötőszöveti sejteket. Mert sejten belül és keringésben is igen hamar előfordul, de kis számban, ezért csak nehezen mutatható ki. Mert a jelenleg ismert helyi hatású fertőtlenítő szerek képtelenek meggátolni a fertőzés kialakulását.

– Miért kell ilyen nagymennyiségű gyógyszert szedni? Miért adnak több antibiotikumot egyszerre?

A Lyme borreliosis kórokozója hihetetlen alkalmazkodóképességű és részben sejten belüli elhelyezkedésű, ezért a kísérletek és az eddigi klinikai tapasztalatok alapján az örökítő anyagát megbénítani és a kórokozót elpusztítani jelenleg csak két, egyidejűleg adott gyógyszerrel és a szokásos mennyiségek kétszeres adagjaival lehet.

– Mivel támogassuk a gyógyszerek hatását?

Pótoljuk a vitaminokat és a nyomelemeket. A gyógyszerszedés alatt ne járjunk közösségbe, nehogy felülfertőzést kapjunk. Fokozatosan ügyeljünk a személyi higiénénkre és rendezzük lelki/szellemi gondjainkat: fontos annak tudatosítása, hogy a Lyme borreliosis felismerésével a gyógyulás lehetőségét kaptuk és nem a szenvedését.

– Mire ügyeljünk a kezelés után?

A kezelés után hagyjunk másfél-két hetet a szervezetnek, hogy regenerálódhasson. Emlékezzünk arra, hogy a teljes gyógyhatás kifejlődéséhez 2-6 hónap kell. A hosszú gyógykezelés és a bőséges vitamin/nyomelem adagolás kedvező lehetőséget ad a szervezet teljes áthangolásához: HASZNÁLJUK KI! Bioaktív bélflóra kialakításához bőségesen fogyasszuk az élőbaktériumos natúr joghurtot! Ne ijedjünk meg, ha átmeneti rosszabbodást észlelünk, a kezelés után két-három héten belül gyakori.

  • A kullancsokat minél előbb el kell távolítani!
  • A kullancs kivételekor sohase használjunk kenőcsöt, alkoholt, vagy más, a kullancsot károsító anyagot.
  • A kullancscsípéskor nyílt seb keletkezik!
  • A kullancs lágy részét megnyomva a kórokozót bepréseljük a nyílt sebbe!

Használati javaslat a kullancscsipesz vagy Kapiller kullancskanál alkalmazására

1. A rozsdamentes acélból készült, rugós csipeszt az ujjtőhöz támasztjuk, majd mutató- és hüvelykujjal fölhúzzuk a fémhengert. Ekkor az eszköz két szára szétnyílik, és alkalmassá válik a kullancs megragadására.
2. A szárakkal körbekerítjük a kullancsot. A fémhengert óvatosan engedjük vissza, úgy, hogy a kullancs kemény, feji részét a bőrfelszín közvetlen közelében/alatt megfogjuk. Így kerüljük el, hogy a kullancs lágy potrohát összenyomjuk, és fertőzött anyagot préseljünk a bőrbe. A csipesszel rögzített kullancsot egyszer forgassuk körbe. Bármerre! A szúrócsatornát csak így lehet kitágítani. A horgas alsó állkapocs csak így nem akad szövetekbe. A “föltárt” – eddig bőrhöz szervült – kullancsot ezután már egyetlen mozdulattal “kihúzhatjuk”. Sikertelenség esetén ne féljünk megismételni a műveletsort.
3. A kullancs eltávolítása után és másnap fertőtlenítsük jódoldattal a csípés helyét. A kullancsot gyufalánggal égessük el, a szárakat pedig fertőtlenítsük jóddal (Betadin) alkohollal. Csak tiszta, megtisztított csipeszt tegyünk tokjába! Elővigyázatosságból 4-6 hétig figyelje a csípés helyét: körkörösen terjedő bőrgyulladással forduljon orvoshoz!

Védőoltások és oltással megelőzhető betegségek

A védőoltás a betegségek megelőzésének fontos eleme. Tenyésztőnkként, állatorvosokként és országonként részben eltérő lehet!

Előnyök és hátrányok

Az immunrendszer alapvető szerepet tölt be a betegségek elleni védekezésben. Az egyik legfontosabb feladata a kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák és paraziták) elleni küzdelem. A vakcinák segítenek az immunrendszer felkészítésében ezek ellen. A védőoltás a kutya szervezetében ellenanyagválaszt provokál, ami segít a később támadó valódi kórokozót leküzdeni. A védőoltások hatására termelődött ellenanyagok azonban nem minden esetben eredményeznek teljes védelmet és nem minden kutyában hatnak egyformán. Ezért lehetőleg még a megfelelően beoltott kutyákat is távol kell tartami a fertőzésektől. Ennek okairól később bővebben írunk.

Az első oltás beadatására 6-8 hetes életkorban kerüljön sor, mert néhány kölyökben az anyai ellenanyagok mennyisége ekkorra már a kritikus érték alá csökken. Ezt 3-4 hetente kell megismételni úgy, hogy az utolsó 12 hetes életkor után essen. Addigra ugyanis az anyai ellenanyagok szintje biztosan olyan alacsonyra csökken, hogy a kölyök képes az oltásra reagálni. Vannak olyan védőoltások is, amelyeket nem adunk be addig, amíg az anyai ellenanyagok szintje magas, mert kicsi a korai fertőzés valószínűsége. Erre példa a veszettség elleni vakcina, amit Magyarországon jogszabály ír elő a kutyák számára, de csak 3 hónapos kor után.

Az alapoltásokat követően a vakcina gyártók és az ellenőrző szervek vizsgálatain alapuló időpontban kell a kutyát újraoltani. A már említett veszettség esetében viszont a hatályos jogszabályokat kell betartani, vagyis monovalens (csak a veszettség elleni) vakcinával kell a kölyköket 3 és 4 hónapos koruk között, majd 6 hónap múlva beoltani. Ezt követően évenkénti újraoltást ír elő a törvény. A többi oltóanyag esetében pedig ajánlott az oltási utasítás szerint eljárni, mert csak ez garantálja a legjobb védőhatást.

Az utóbbi években sok hiedelem és köztük nem egy tévhit terjedt el a védőoltások veszélyeivel kapcsolatban. Az igazság ezekkel szemben az, hogy a védőoltásoknak valóban lehet kára, de az nem közelíti meg a vakcinázás elmaradásából származó veszélyeket. Az oltások beadása csekély, azok elmaradása viszont súlyos kockázattal jár.

Az oltási reakciók ritkák és általában enyhe lezajlásúak. Ajánlott előre tájékoztatni az állatorvost, ha ilyen reakció előfordult már a kutya múltjában, mert ennek ismeretében más oltóanyag használatával vagy a védőoltás beadásával egyidőben végzett megelőző kezeléssel a mellékhatás kockázata csökkenthető. Emellett ismertetni kell a kutyánál tapasztalt egyéb problémákat, a korábbi súlyosabb megbetegedéseket és a fennálló gyógykezeléseket is.

A leggyakoribb oltási reakciók enyhe lezajlásúak. Általában néhány órán belül a védőoltás beadása után kezdődnek, esetleg néhány napon belül és legfeljebb néhány napig tartanak.

A tünetek:

  • viszketés, érzékenység a vakcina beadásának helyén
  • kicsi, tömött, nem fájdalmas duzzanat
  • a pofa és a szemhéjak vizenyős duzzanata
  • csökkent étvágy és aktivitás
  • enyhe láz

Szerencsére még a fentieknél is sokkal ritkábban találkozunk súlyos oltási reakcióval. Ezek általában allergiás eredetűek és az oltás beadását követő néhány perc – egy órán belül jelentkeznek. Minden mellékhatást azonnal kezeltetni kell.

Az esetleges nemkívánatos oltási reakciók miatt nem indokolt a védőoltások elhagyása. Bár jól hangzik, de bizonyára tévhit, hogy a rendszeres védőoltás túloltásnak számít és megrövidíti a kutyák életét. Ma Európában azoknál a nemzeteknél a leghosszabb ugyanis a kutyák átlagos élettartama, amelyek a legrendszeresebben oltatnak. Sok országban egyáltalán nem számít ritkaságnak a 20 év körüli kutya, míg ahol laza az oltási fegyelem, ott 5-10 év is nagy idő.

Oltási program

Az oltási programot a kutyák számára egyedileg, a járványtani körülményeket figyelembe véve kell megtervezni. Azokat a védőoltásokat, amelyeket minden kutyának meg kell kapnia, “mag” (angolul: core) oltásoknak nevezzük. Ebbe a magba a fertőző májgyulladás, a leptospirózis, a parvovírus okozta bélgyulladás, a szopornyica és a veszettség elleni védőoltás tartozik. A többi, “nem mag” oltásokat egyedi mérlegelés alapján javasolja az állatorvos. Ez utóbbiak közül nálunk a bőrgombásság, a Lyme-kór, a koronavírus és a tetanusz elleni védőoltás kapható.

1.) Minden kutyának ajánlott alapoltások

Parvovírus okozta bélgyulladás ellen a járványtani környezettől függ az első oltás időpontja. Ez általában 6 hetes életkor, de lehetséges előbb és később is oltani a kölyköket. Az első oltást legkésőbb 8 hetes korig minden kölyöknek tanácsos beadatni, majd 3 hetente ismételni addig, amíg az oltás a kutya 12 hetesnél kora után esik. Más protokollok s léteznek, pl. Angliában 8 és 10 hetes életkorban oltanak ellene, hogy a kölyök már 11 hetes életkorban az utcára vihető legyen. A jelenleg Magyarországon kapható vakcinákat évente ajánlott ismételten beadatni.

Fertőző májgyulladás és szopornyica ellen 8 hetes életkorban tanácsos az oltásokat elkezdeni, majd 3-4 hetente ismételni úgy, hogy az utolsó alapoltást 12 hetes életkora után kapja a kölyök. Ezt követően évenkénti emlékeztető oltás javasolt.

Leptospirózis: Általában az előbb felsorolt vakcinákkal együtt, évente oltunk ellene. Főleg a fertőzésnek fokozottan kitett, tehát vadász és “férgező” kutyákat évente legalább kétszer ajánlott beoltatni.

Veszettség: Az első oltást a törvényi előírás alapján minden 3 hónaposnál idősebb kölyöknek 1 hónapon belül be kell adatni. Ismétlés fél év múlva majd évente. Előírás az is, hogy az első két oltás csak monovalens, tehát egyedül veszettség elleni komponenst tartalmazó vakcinával lehet elvégezni. Az évenkénti ismétlések kombinált vakcinákkal is történhetnek. Rendkívül súlyos közegészségügyi jelentősége miatt Magyarországon minden kutyának kötelező.

2.) Egyedi elbírálás alapján ajánlott (nem mag) védőoltások

Bőrgombásság: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni. Megelőzés és gyógykezelés céljából egyaránt alkalmazható 8 hetes életkortól.

Lyme-kór: Az első védőoltás 12 hetes kortól adható be, amit 3-5 hét múlva, majd évente kell ismételni.

Koronavírus: Az alapoltások után leginkább csak a tenyész-szukákat ajánlott évente beoltatni ellene.

Tetanusz: Az első oltás 4 hónapos életkortól adható be. Ismételni kell 4-8 hét, majd 1 év múlva. Ezt követően kétévente kell ellene oltani az immunitás fenntartása érdekében.

Ajánlott oltási program

Az elmondottak alapján minden kutyára saját, elsősorban a szülők védőoltásaitól, a kutya fajtájától, tartási körülményektől és a környezetben előforduló megbetegedésektől függő oltási programot kell összeállítani. Az alábbiakban a leggyakrabban ajánlott protokollt ismertetjük.

5-6 hetes korban: parvovírus elleni védőoltás.

7-8-9 hetes korban: kombinált vakcina (parvo, szopornyica, májgyulladás, leptospirózis)

9-12 hetes korban: kombinált vakcina 2 – kombinált oltást évente (365 nap) szükséges megismételtetni

3 hónapos kort követően: veszettség – 6 hónapos korban ismétlés szükséges – évente ismételni szükséges (KÖTELEZŐ)

16 hetes korban: parvovírus emlékeztető oltás

A védőoltás óta eltelt idő

A védőoltások nem azonnal eredményeznek immunitást. Általában 7-10 napra, néha 2-3 hétre is szüksége van a szervezetnek a megfelelő immunválasz kialakítására. Ráadásul a védőoltás leköti az ún. nem specifikus immunitást is, ami válogatás nélkül minden kórokozó ellen véd, így a vakcina beadását egy fokozottan érzékeny időszak, az ún. negatív fázis követi, amikor az állatok még a megszokottnál is fogékonyabbak a fertőzésekre.

Hasonló a helyzet akkor, ha a kölyök már megfertőzött azzal a kórokozóval, ami ellen beoltják. Vagyis megbetegedhet a kölyök, akár közvetlenül a védőoltás beadása előtt, akár mindjárt utána fertőződik meg.

Ha túl hosszú idő telt el a védőoltás óta, az is fogékonnyá teheti a kutyákat. A vakcina okozta védőhatás hossza függ a betegégtől, a vakcina típusától és a kutya immunrendszerétől is. Az sem mindegy, hogy milyen fajtájú és milyen környezetben él a kutya. Egyes oltóanyagok évekig tartó, mások viszont 1 évnél is rövidebb védelmet eredményeznek. Az előbbire példa a tetanusz, az utóbbira pedig a leptospirózis elleni vakcina, aminek a hatása legfeljebb 6 hónapig tart.

Az, hogy egy védőoltás meddig véd, a vakcina gyártója és az ellenőrző szervek vizsgálatai határozzák meg. Az oltást végző állatorvosoknak az ő előírásaikat kell követniük, ellenkező esetben nem garantálható az optimális védőhatás, az állatorvos pedig perelhető. Ha egy oltóanyagot évente javasol a gyártó megismételni, akkor ragaszkodni kell ehhez. Ha pedig 2 évente, akkor viszont értelmetlen az állat gyakoribb beoltása, hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik.

Az eredménytelenség okai

Nagyon kellemetlen, amikor a kutya megbetegszik egy betegségben, amelyik ellen be lett oltva. A védőoltások nem nyújtanak abszolút védelmet, aminek sok oka lehet. Az alábbiakban a leggyakoribb ilyen okokat igyekszünk az alábbiakban felsorolni:

Az anyai ellenanyagok gátló hatása

Amikor a kiskutya megszületik, ellenanyagokat kap az anyjától. Ez részben az anyaméhben, annak falán keresztül, de nagyobb részt az első napokban fogyasztott anyatejjel (föcstej) következik be. Ezek kicsi fehérjék, amelyeket az egyik fehérvérsejt típus, az ún. B-limfociták termelnek és amelyek a kórokozók bizonyos felületi fehérjéihez kötődve károsítják azokat. Az anyától kapott ellenanyagok azon betegségek ellen védik a kicsiket, amelyeken az anyakutya átesett vagy amelyek ellen védőoltást kapott, ezért a szervezete ellenanyagokat termel ellene.

Az anyai védelemre addig van szükségük a kölyköknek, amíg a saját immunrendszerük képes nem lesz hasonló áthangolódásra, az immunválaszra vagyis az ellenanyagok termelésére. Ezért az anyai ellenanyagok hetek-hónapok alatt lebomlanak. Ennek sebessége az egyes állatra jellemző, egyedenként változó, több tényezőtől is függ. Általában az egészséges anyától származó, nem nagy alomszámú, a bélférgesség ellen időben kezelt és betegségeken át nem esett, megfelelő környezetben tartott és jól táplált kutyakölykökben tovább tart. A betegségek és a stressz felgyorsítják a kiürülést és rövidebb az anyai védelem akkor is, ha a kölykök kevesebb föcstejhez jutottak. Pl. a fedeztetés ellőtt parvovírus ellen beoltott anyák kicsinyei akár 3 hónapig is védettek maradhatnak a betegség ellen, míg a rendszeresen nem immunizált anyák kölykei 5 hetes korban már fogékonnyá válhatnak.

A természetben a kölyök együtt élnek bizonyos kórokozókkal, amelyek jelenléte a gyengülő anyai immunitás időszakában ellenanyag-termelést produkál anélkül, hogy betegséget okoznának. Így ezek a kórokozók nem is idéznek elő járványokat, csak egyedi megbetegedéseket, ha hiba csúszik a folyamatba.

Kellemetlen tulajdonsága az anyai ellenanyagoknak, hogy amíg jelen vannak, addig megakadályozhatják a védőoltásokra adandó immunválasz kialakulását is. Ahogy csökken a szintjük, a kölyök egyre fogékonyabbá válik a betegségekre. Ez az optimális időpont a védőoltások megkezdéséhez is. A korábbi példánál maradva, ha a kölyköt akkor oltjuk be parvovírus ellen, amikor még magas az anyai védőanyagok szintje a szervezetében, akkor az oltás nem eredményez immunválaszt és a kölyök később védtelen lesz. Ha viszont túl sokáig várunk a védőoltás beadásával, akkor megbetegedhet, amikor az anyai ellenanyagok szintje a kritikus érték alá csökken. Az lenne az ideális, ha a védőoltásokat akkor adnánk be, amikor az anyai ellenanyagok szintje lecsökken. Azonban annak a megállapítása, hogy az adott állat esetében ez mikor következik be költséges és nem is gyakorlatias feladat, ezért a védőoltásokat az átlagos kiürülési időhöz igazítva kezdjük meg, majd rendszeresen ismételjük. Vagyis az egyetlen gyakorlatias megoldás az alapoltások ismétlése ebben az időszakban.

Az alapoltások befejezéséig ajánlott a kölyöket izoláltan kell tartani az idegen kutyáktól, mert könnyen megfertőződhetnek a különböző kórokozókkal. Az oltásokat általában 6-8 hetes korban kezdjük meg és 3 hetente ismételjük, amíg az utolsó oltás 12 hetes kor utánra esik. Természetesen, attól függően, hogy mely betegségek ellen vakcinázunk, nagyon sok oltási protokoll létezhet. Ha korábban fertőző betegség fordult elő ott, ahol a kutya él, akkor már 6 hetes korban vagy az előtt ajánlott az oltásokat elkezdeni. Ha a kutya nem szopott anyatejet az első napokban, akkor az oltóanyagtól függően akár 2-4 hetes kortól vakcinázható.

E sorok írója két évet praktizált az Egyesült Államokban és másfél évet Nagy-Britanniában is. Az amerikaiak a már elmondottak szerint járnak el, a britek viszont attól eltérően. Mivel a kutyák adaptációra nagymértékben alkalmas ún. korai szocializációs időszaka 12 hetes korban zárul és később már nem pótolható, ezért ott szinte kivétel nélkül minden kutyát beoltatnak 8 és 10 hetes életkorban és 11 hetesen már az utcára visznek. Ez nálunk is csupán döntés kérdése, amit minden kutyatartónak érdemes megbeszélnie az állatorvosával.

Az oltóanyag hatékonysága

A legtöbb vakcina nagyon hatékony, de ez sem jelent 100%-os védelmet. A parvovírus vakcinák pl. a kutyák 80-90%-át védik meg a fertőzéstől. Ráadásul a különböző oltóanyagok eltérő kórokozó törzseket is tartalmaznak és különböző vivőanyaggal készülnek, ami mind befolyásolja a védőhatásukat.

Emellett az is előfordulhat, hogy a vakcina tönkrement (inaktiválódott). A tárolás és a szállítás során ugyanis sok minden történhet, ami hatástalanná váláshoz vezethet. A leggyakoribb ilyen probléma a vakcina felmelegedése. Ha ez bekövetkezik, inaktiválódik az oltóanyag, ami leggyakrabban a benne található gyengített élővírusok elpusztulásának a következménye. Hasonló eredménnyel jár az is, ha ultraibolya fény éri. Ezért kell a vakcinákat sötét és hideg helyen tárolni. Az ilyen jellegű károsodások ritkák, leggyakrabban a hosszú ideig tartó áramkimaradások és a vakcina postai szállítása során következnek be. Emiatt mi csak olyan helyről rendelünk oltóanyagot, ahonnan megfelelően hűtve szállítják házhoz. Ez többletköltségekkel jár, de a fokozott elővigyázatosság kifizetődik.

A védőoltás beadása

Sokan hiszik, hogy ennél mi sem egyszerűbb. A vakcina gyártója viszont pontosan előírja a beadás helyes módját. Az első lépés mindig a kutya klinikai vizsgálata, aminek során azt is el kell dönteni, hogy oltható-e az állat? A legtöbb oltóanyagot bőr alá fecskendezzük, de van olyan is, amit az izomzatba vagy az orrjáratokba kell bejuttatni. Az élővírusos oltóanyagokat előírásszerűen aktiválni kell a beadás előtt. Tekintettel kell lenni arra is, hogy mindig a megfelelő mennyiségű vakcinát adjuk be. Az oltóanyag gyártója határozza meg azt is, hogy mikor és mennyi időnként kell az alap és az ismétlő oltásokat beadni. Ha pl. az első oltást 2-4 hét múlva javasolják megismételni, az azért van, mert ezzel az ütemezéssel biztosítható a legjobb védőhatás. A mechanizmus ebből a szempontból hasonlít a focira, amennyiben egy labdát akkor lehet a legmesszebbre rúgni, ha az már gurul. Az immunrendszer is felpörög az első oltás után, majd a megfelelő időpontban beadott második (vagy harmadik) oltás hozza meg a hosszú távú védettséget, ezért ebben a vonatkozásban is a gyártó utasításait kell pontosan betartani.

A kutya reakcióképessége

Az, hogy a kutya megfelelően működő immunrendszerrel rendelkezzen, ugyanolyan fontos, mint az oltóanyag minősége vagy beadása. Ha egy állat nagyon fiatal, az immunrendszere még éretlen és alkalmatlan lehet a megfelelő immunválasz kialakítására. Hasonló a helyzet, ha a kutya olyan betegségben szenved, ami legyengíti vagy lefoglalja az immunrendszerét. Ilyenek pl. a lázas és a parazitás megbetegedések. Egyes gyógyszerek egyidejű alkalmazása és a stressz helyzetek szintén gátolhatják az immunválasz kialakulását. Az egyes kutyafajták érzékenysége és reagáló képessége is különböző lehet és a kutya tápláltsági állapota is meghatározhatja a védőoltások eredményességét.

Ki ne hallott volna már a kutyák “parvójáról”. De mit is tudunk erről a betegségről?

Annyit minden bizonnyal, hogy hasmenéssel, hányással jár, és sok-sok kiskutya elhullását okozza ez a betegség.

Magyarországon a parvovírusos gyomor-bélgyulladás az “újabb keletű” betegségek közé tartozik, hiszen a 70′-es években még nem igen tudtunk róla. Az első hazai megbetegedéseket 1980-ban észlelték. Lett is pánik, hiszen nem volt ellene oltóanyag, így más nem lévén, kevés sikerrel a macskák parvovírus okozta gyomor-bélgyulladásának oltóanyagát próbálták meg alkalmazni kutyákon is.
A betegséget vírus okozza, amely azonban nem azonos a “macska-parvo” vírussal. A vírus elsősorban kutyákat, kutyaféléket betegít meg, de az újabb típus már macskákra nézve is veszélyes, azaz alkalmas a panleukopenia kiváltására.

A fertőződés a beteg állatok bélsarával történik, amely nagy mennyiségben tartalmazza a vírusokat.

A szájon keresztül felvett vírus a bélhámsejtekben, és kölykökben a szívizomsejtekben szaporodik. A bélbolyhok tönkremennek, gyulladás alakul ki, véralvadási zavarokat lehet tapasztalni. Ez az oka, hogy a hasmenés véressé válik.

Tünetek

A betegek hánynak, súlyos hasmenésük van. A széklet híg, sárga, majd véressé válik. Hasfájás tapasztalható, amelyet az állat hasának áttapintásakor élénken jelez. A súlyos hasmenés igen intenzív folyadékvesztéssel jár, melynek következtében súlyos fokú kiszáradás (exsiccosis) következik be, ha nem gondoskodunk megfelelő folyadékellátásról (akár mesterségesen is). Ilyenkor a bőr elveszti rugalmasságát, ha az állat hátán ráncba emeljük, úgy marad, és igen hosszú idő alatt nyeri vissza eredeti helyzetét. Jellemző a szőr fénytelenné válása.

Gyógykezelés

Mivel a betegeknek több, mint a fele elhullik a betegségben gyógykezelés nélkül, nagyon fontos a hányás és hasmenés csökkentése, az elveszített folyadék pótlása. A szövődmények kialakulását a legyengült állaton antibiotikumokkal gátolhatjuk meg. A kezelés alapvetően tüneti, azaz a kialakult tünetek csökkentésére vagyunk kénytelenek szorítkozni.

Megelőzés

Ma már többféle parvovírus elleni oltóanyag van forgalomban. Alapvetően két csoportra oszthatjuk őket: csak egyféle betegség (parvo) ellen ható oltóanyagok, és egyszerre többféle betegség elleni (polyvalens) oltóanyagok. Utóbbiak rendszerint szopornyica, fertőző májgyulladás és leptospirózisok elleni anyagot is tartalmaznak. Okkal merül fel a kérdés, melyiket alkalmazzuk?

A vakcinákról (védőoltásokról) a szakemberek véleménye is megoszlik. Rendelőnkben a “konzervatívabb” felfogást támogatjuk. Ennek értelmében kölyökkutyáknál monovalens parvo vakcinát alkalmazunk kétszer egymás után, ezt követően évente az emlékeztető oltás lehet polyvalens oltóanyag is. Nagyon fontos, hogy csak teljesen egészséges állatot oltsunk vakcinával, ellenkező esetben azt tapasztalhatjuk, hogy az oltás ellenére mégis megbetegedhet a páciens.

Mikor oltassuk a kiskutyákat? Az anyaállat a tejével ún. “maternális ellenanyagokat” juttat az utódba a születést követően. Ezek az ellenanyagok ugyan mintegy 8-12 hétig megvédik a kölyköket a fertőződéstől (ha az anya oltva volt korábban, vagy átvészelte a betegséget), de ugyanakkor megakadályozza a kiskutyák eredményes védőoltását is! Ezért az első oltást célszerű 5-6  hetes korban végezni, majd 16 hetes korban megismételni, miközben 2 db kombinált oltást kapnak, mely szintén tartalmazza a parvo oltóanyagot.

A szopornyica vírus okozta, lázas betegség.

Elsősorban a légutak, a gyomor- béltraktus megbetegedésével jár, de idegrendszeriés bőrelváltozásokat okozó formája is ismert. Fiatal állatoknál gyakran elhulláshoz vezet a megbetegedés. Idősebb állatoknál, és enyhébb lefolyás esetén a gyógyult állatok jelentős részénél idegrendszeri károsodás marad vissza.
Meglehetősen régóta ismert, már a 18. század vége óta.
Irodalmi adatok szerint a kutyák túlnyomó többsége már 1 éves kora előtt találkozik a kórokozóval.
A betegség iránt a róka és a farkas is fogékony – de a menyétfélék, nyércek,mosómedvék is! Érdekesség, hogy nagymacskáknál (tigris, oroszlán, leopárd, jaguár) is halálos végű megbetegedéseket okozhat! És hogy ne csak szárazföldi állatokat említsünk, a fókák, delfinek is megbetegedhetnek.

Járványtan

A fertőzött, beteg állatok a kórokozót váladékaikkal terjesztik. Ez lehet a kilehelt pára, orrváladék, vagy akár a vizelet is. A fertőződés közvetlen érintkezéssel történik – pl. fertőzött takarmánnyal, ivóvízzel, fertőzött eszközökkel. Érdekesség, hogy esetenként már “sokat megélt” idősebb kutyák is megbetegednek szopornyicában.

Kórfejlődés

A fertőződést követően a vírus a garatban, a toroktájék nyirokszöveteiben szaporodik el (torokgyulladás), majd megjelenik a véráramban is. Ezt követően a légző- és emésztőszervek következnek (orrfolyás, hasmenés), melyek hámszövetében folytatódik a szaporodás, és ugyanezt figyelték meg a lépben, nyirokcsomókban és a csontvelőben is. Rendszerint az agyvelőben is elváltozások alakulnak ki. Idült lefolyás esetén a talppárnák és az orrtükör szárazzá, repedezetté válik, de a fogak is károsodhatnak.
Az immunis anyák kölykei az anyatejjel 4-10 hetes korukig passzív védettségre tesznek szert, amely az ebben az időszakban alkalmazott vakcinás védőoltás hatását nagymértékben rontja.

Lappangási idő: 3-6 nap

Tünetek

Általában hevenyen zajlik le a betegség, azaz meglehetősen gyorsan. Kezdetben hirtelen felugrik a láz 41°C-ig, majd átmenetileg csökken, ezt követően ismét emelkedik. Tipikus esetben savós orrfolyás, kötőhártyagyulladás alakul ki. A beteg étvágytalanná,kedvetlenné, elesetté válik. Az orr- és szemváladék gennyessé válik, a szukákelvetélhetnek, előfordul, hogy a szaruhártya kifekélyesedik, a csarnokviz elfolyik.Hasmenés, torokgyulladás, hányás alakulhat ki.
Idült esetben általában a tappárnák és az orrtükör megkeményednek, repedezetté válnak (“kemény talp betegség”), vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló tünetekkel találkozhatunk (rángógörcs, bénulások, tompultság). A heveny szopornyicából felgyógyult állatoknál nem ritka a szaglásérzés elvesztése, mozgászavarok, keresztgyengeség, hátulsó testfél bénulása, stb.
A szopornyicához kapcsolódóan gyakoriak a baktériumos szövődmények, melyek a betegség lefolyását tovább súlyosbítják.
A halál oka részben a tüdőgyulladás, és/vagy a gyomor- bélgyulladás, másrészt a kialakuló agyvelőgyulladás

Gyógykezelés

A betegség kezelése részben tüneti, részben a szövődmények kezeléséből áll. A keringés támogatása mellett a baktériumos szövődmények kialakulását antibiotikumokkal igyekszünk megelőzni, illetve a kialakult megbetegedést gyógykezelni. A megbetegedett állatok mintegy fele a kezelések ellenére nem éli túl a betegséget.

Megelőzés

A betegség nagy valószínűséggel megelőzhető védőoltások (vakcinák) alkalmazásával. Kölyökkutyákat első alkalommal 2-3 hetes időközzel kétszer kell védőoltásban részesíteni, majd évente egyszer emlékeztető oltást kell alkalmazni.

Oltóanyagok

A Magyarországon törkönyvezett, hivatalosan forgalmazott oltóanyagok alkalmasak a szopornyica megelőzésére.

A kutyák fertőző májgyulladása hasmenéssel, hányással, májgyulladással, sárgasággal, vérzésekkel együtt járó, vírus okozta betegség.
Manapság a betegség klinikai formájával ritkán találkozhatunk a rendszeres védőoltásoknak, és az észrevétlen átvészeléseknek köszönhetően.

Fogékony fajok: kutyafélék (kutya, róka, farkas), és a medvék.

A beteg állatok elsősorban vizeletükkel ürítik a vírust, de a betegség terjedhet érintkezés, nyál és ragályfogó tárgyak útján is.
A legveszélyeztettebbek a 3-12 hónapos kor közötti állatok. Idősebb korban már gyakori a tünetmentes átvészelés.
A vírus károsítja a vérereket (ödémák), a májat (májgyulladás, sárgaság), a veséket és a szemet is. Néha az agyvelő gyulladása is előfordul.

A lappangás viszonylag rövid: 2-5 nap.

Ha a betegség hevenyen zajlik le, 40-41 °C láz, étvágytalanság, elesettség jelentkezikhányás és fokozott szomjúság mellett. Vérzések jelennek meg a száj nyálkahártyáján, és sárgaság alakul ki. Véres lehet a széklet és a vizelet. Testszerte ödémák alakulnak ki a bőrben (fejen, nyakon, has alján). A szaruhártya ödémája következtében aszaruhártya elhomályosodik (“kék szem”). Ritkábban légzőszervi tünetek is lehetnek (orrfolyás, könnyezés). A fiatal állatok rendszerint nem élik túl a betegséget.

A gyógykezelés (mint a vírusos betegségek esetében általában) tüneti csupán. Fontos a megfelelő folyadék- és energiapótlás.

Védekezés céljára ma már igen jó oltóanyagok állnak rendelkezésre, melyeket fiatal állat esetében 3-4 hetes időközzel 2-szer kell beadni, majd évente emlékeztető oltás szükséges.

A bélgyulladást (hasmenést) okozó betegségek közül kevésbé ismert a Coronavírus okozta bélgyulladás. Addig, amíg a Parvovírusos bélgyulladást úgyszólván minden kutyás ismeri (hallott már róla), addig a Coronavírus sokak számára ismeretlen kórokozó.

A vírus csak a kutyákat betegíti meg. Főként a fiatal állatokra nézve jelent veszélyt, “akik” a parvovírus okozta megbetegedéshez rendkívül hasonló tünetek között betegszenek meg, de idősebb állatok is megbetegedhetnek. A coronavírus okozta tünetek gyakran a parvovírusnál súlyosabb, ijesztőbb formában jelentkeznek, azonban gyakorlati tapasztalatunk alapján a riasztó tünetek ellenére coronavírus következtében kialakult megbetegedés esetén kedvezőbbek a gyógyulási kilátások.

A lappangási idő 1-3 nap.

Tünetek

A betegek hánynak, kellemetlenül bűzös, vízszerű hasmenésük van. Bár irodalmi adatok szerint a hasmenés akár 2 hétig is elhúzódhat, megfelelő tüneti kezelés esetén 3-4 nap alatt lényeges javulást tapasztaltunk. Ritkán a betegek kezelés nélkül is meggyógyulhatnak.

Gyógykezelés

Mivel a vízszerű hasmenés igen gyorsan kiszáradáshoz vezethet, a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Természetesen megfelelő gyógyszerekkel csillapítani kell a hányást és a hasmenést is.

Megelőzés

Magyarországon jelenleg nincs forgalomban coronavírusos bélgyulladás elleni oltóanyag.

A kutyák fertőző légcső és hörgőgyulladását “kennel köhögésnek” nevezzük. Ez egy összefoglaló elnevezés, hiszen a betegségnek számos fertőző oka lehet, a tünetek azonban megegyeznek: a kutya rendszerint láztalan, élénk, eszik, iszik, azonban erősen köhög. A köhögés lehet száraz, de akár nedves (“produktív”) is, amikor a beteg fehér, habos váladékot köhög (szinte öklendezik) fel, amit sok gazdi hányásnak gondol. Esetenként szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat, illetve a másodlagos fertőzések miatt gennyes orrfolyás, kötőhártya gyulladás is jelentkezhet – ilyenkor természetesen a kutya már bágyadt, lázas, étvágytalan lehet.

A légutak egyik legfontosabb védekező mechanizmusa az úgynevezett “mucociliáris rendszer”: a légutak belsejét olyan (ún. csillós) hámsejtek borítják,melyek felületén apró, mikroszkopikus szőrszálakhoz hasonló képletek vannak, amelyek összehangolt módon a külvilág felé hajtják a felületükön lévő vékony nyálkaréteget. Ebbe a nyálkába a külvilágból bejutott apró részecskék beleragadnak, majd az előbb említett módon a nyálkával együtt a külvilág felé haladnak, majd távoznak (akár köhögéssel, tüsszentéssel, akár anélkül). Ez a rendszer károsodhat stressz, magas porkoncentráció, cigarettafüst, rossz szellőzés, hideg, vagy éppen fertőző okokból kifolyólag. Ebben az esetben akadály nélkül juthatnak le a mélyebb légutakba egyéb kórokozók (baktériumok) is, amelyek tovább súlyosbítják a betegséget. Kennel köhögés esetén tehát a kutya társaitól kapja el a betegséget, cseppfertőzéssel. A lappangási idő 2-14 nap.

Milyen kórokozók okozzák a betegséget?

Számos vírus képes felső légúti megbetegedést – kennel köhögést – okozni. A fontosabb kórokozók a következők: kutyák parainfluenza vírusa, adenovírusa (2-es típus), szopornyica vírusa, herpeszvírusa, reovírusa (1,2,3-as típus), légzőszervi coronavírusa (2-es típus). A másodlagos bakteriális fertőzést leggyakrabban a Bordetella bronchiseptica nevű baktérium okozza, de előfordulnak Pseudomonas, Pasteurella, Klebsiella, Escherichia, Streptococcus és Mycoplasma fajok is. Újabban (2004-ben, Floridában bukkant fel először versenyagarak között) a kutyák influenza vírusa (H3N8) is okoz megbetegedéseket, de jelentős járvány még nem alakult ki.

Fertőző-e más fajokra a kennel köhögés?

A fent említett gyakrabban előforduló vírusok rendszerint csak a kutyákat betegítik meg, a Bordetella bronchiseptica nyúlra, macskára, tengerimalacra veszélyes lehet, embert azonban csak ritkán fertőz (csak erősen legyengült immunrendszer esetén). Fontos tudni, hogy a gyógyult kutyák még hónapokig üríthetik a kórokozó baktériumot, ezzel továbbra is fertőzhetik társaikat.

By Mónika Recse

A kutyák fertőző tracheobronchitisze egy gyakori, Magyarországon mégis kevésbé ismert betegség. A kórkép neve megmagyarázza a lényeget: olyan kutyáról kutyára terjedőfertőző betegséget értünk alatta, ami a légcső (trachea) és a hörgők (bronchusok)megbetegedését okozza. A fertőző tracheobronchitisz közismertebb neve kennelköhögés, ami az angol Kennel Cough fordítása. Ez onnan származik, hogy leggyakrabban a kutyapanziókban (angolul: boarding kennel) betegednek meg a kutyák.

Előfordulás

A betegség ott gyakori, ahol különböző életkorú és immunállapotú kutyák keverednek. Ilyenek pl. a kutyapanziók, a menhelyek és a kiállítások, de nem ritka az együtt sétáltatott kutyák körében sem. Minden életkorban előfordulhat, de a legsúlyosabb lezajlású a 6 hetes-6 hónapos kölykökben és az egyéb légúti megbetegedésekben szenvedő egyedekben.

Kórokok

A betegséget különböző vírusok és baktériumok okozzák. A 2-es típusú kutya adenovírus (canine adenovirus type 2, CAV-2), a kutya parainfluenza vírusa (canine parainfluenza, CPI), a szopornyica vírus, a fertőző májgyulladás vírusa (canine adenovirus type 1, CAV-1), a kutya reovírusa (canine reovirus-1, canine reovirus-2 és canine reovirus-3), valamint a kutya herpeszvírusa (canine herpesvirus) is képes a felső légútak hámját oly mértékig károsítani, hogy az kaput nyit a bakteriális fertőzéseknek. Több különböző baktérium faj is szerepet játszhat a kórkép kialakításában, így a Bordetella bronchiseptica, amely önmagában is képes a betegséget előidézni. Emellett gyakran mutatnak ki Pseudomonas, Pasteurella, Klebsiella, Escherichia, Streptococcus ésMycoplasma fajokat a fertőzött kutyák légútaiból.

A túlzsúfoltság, a stressz, a túlzott ventilláció, az extrém hőmérséklet és légnedvesség, valamint a higiéniai hiányosságok is hajlamosító tényezők lehetnek.

Kórfejlődés

A légcső és a hörgők belseje csillós hámsejtekkel bélelt, amelyek koordinált mozgásukkal segítenek eltávolítani a légutakba került idegen anyagokat és a légcsövet védő nyálkát is termelnek. Az összegyűlt anyagot aztán a kutya felköhögi. Ez egy védelmi rendszer, ami károsodik, amikor vírusok vagy baktériumok támadják meg a csillós hámsejteket. Ha azok elpusztulnak, akkor más, gyakran az egészséges állatok légutaiban is megtalálható kórokozók szabadon elszaporodhatnak és súlyosbithatják a folyamatot.

Tünetek

A betegség legjellemzőbb tünete a köhögés. Ez leggyakrabban 5 (2-14) nappal a fertőzés után kezdődik. A köhögés sokféle lehet, a legjellemzőbb a rohamszerű és száraz, de máskor enyhe és nedves, ami nem ritkán öklendezéssel záródik. A tulajdonosok gyakran azt hiszik, hogy valami megakadt a kutya torkán. Izgalom vagy megeröltető testmozgás hatására a köhögés fokozódik, a légcsőre gyakorolt enyhe nyomással könnyen kiváltható. Súlyos esetben hőemelkedés és étvágytalanság is kíséri a betegséget. Ilyenkor a produktív, nedves köhögés a jellemző. Esetenként elesettség, orrfolyás és nehezített légzés is kialakulhat.

Diagnózis

A diagnózist általában a kórelőzmény (pl. kutyapanzió, kiállítás, több megbetegedés az együtt sétáltatott kutyák körében) és a klinikai vizsgálat alapján állítjuk fel. Ha a kutya megfelelően oltott, akkor elsősorban a nem fertőző köhögéssel járó betegségeket kell kizárni. A súlyos, tüdőgyulladással szövődött esetekben a mellkas röntgenvizsgálatára, valamint a légúti váladék mikroszkópos és bakteriológiai vizsgálatára is szükség lehet.

Gyógykezelés

A köhögő kutyákat el kell különíteni és nyugodt környezetet, sok pihenést, valamintkönnyen lenyelhető, nedves eledelt kell biztosítani a számukra. A lakásban tartott kutyák esetében hasznos lehet a szoba páratartalmának növelése párásítással.
A gyógyszeres kezelés esetenként változó, a leggyakrabban antibiotikumokat kapnak a betegek. Ez történhet injekció, tabletta vagy akár inhalációs kezelés formájában is. A köhögéscsillapítással kapcsolatban sok az ellentmondás, ha szükséges, körültekintően és a kutya állapotváltozásának folyamatos figyelembevételével szabad csak végezni. Sok esetben ellenjavalt, ezért inkább ne használjon a saját szakállára szabadfogalmú készítményeket, amivel árthat, hanem mindig kövesse az állatorvosa utasításait. A ziháló, nehezen lélegző kutyák kezelésére bronchustágítókat használunk.

Kórjóslat

A tracheobronchitisz lefolyása járványonként különböző. A megfelelően kezelt kutyák is általában csak 10-20 nap alatt gyógyulnak meg. A betegség a legtöbb esetben teljes gyógyulással záródik. A szövődményes esetekben kialakuló tüdőgyulladás viszont akár elhulláshoz is vezethet.

Megelőzés

A betegség legfontosabb kórokozói, így a Bordetella bronchiseptica ellen is több intranazális (orrba csepegtetendő) és parenterális (injekciós) vakcina létezik. Magyarországon csak parenterális, parainfluenzával kombinált vakciana kapható, amit félévente kell beadni. A szopornyica, az adeno- és a parainfluenza vírus ellen évente oltott kutyák sajnos megbetegedhetnek kennelköhögésben.