Etetési információk
A kutyák táplálása
Bármit is választunk kedvencünknek az ÖSSZETÉTELT MINDIG FIGYELMESEN OLVASSUK EL, mert ott szokott kiderülni, hogy pl 12% hús, ami ok, de mi vajon mi a többi 88%. Ez TÁPOKRA és KONZERVEKRE is vonatkozik!
A kutyák etetése a kereskedelmi tápok megjelenése és elterjedése óta nagyon egyszerű feladatnak tűnik, pedig nem az. Sok ismeretre van szükség ahhoz, hogy megfelelő legyen. A kutyák táplálékigényét az életkoruk, az életmódjuk és az egészségi állapotuk szabja meg. Például a kölykök sok tápanyagot, így fehérjét igényelnek a megfelelő fejlődésükhöz, de ugyanez a fehérje adag felnőtt korban az élettartam megrövidüléséhez vezethet, mert túlterheli a veséket, vesebeteg állatok számára pedig rövid távon is nagyon ártalmas lehet. A különböző betegségek is megváltoztatják a szervezet tápanyag igényét, sok esetben éppen a megfelelő diéta a gyógykezelés lényege.
A kutyára is igaz a mondás: az vagy, amit eszel. Minél jobb a táplálék minősége, annál kisebb bizonyos megbetegedések valószínűsége. Természetesen még a prémium minőségű tápok etetése sem garantál betegségmentességet, de a jó minőség a betegségmegelőzés egyik nagyon fontos eleme. A megfelelő alkalmazás szükségességére pedig jó példa az, hogy ott, ahol megengedhetik a kutyatartók maguknak a prémium minőséghez tartozó tápok etetését, vagyis az Egyesült Államokban a kutyák csaknem fele túlsúlyos. Ez pedig, jó táp ide, jó táp oda, megrövidíti a kutyák életét.
Kutyatáp
Alapvetően 3 formában kapható kutyatáp: konzerv és száraz tápok, valamint félszáraz kutyaeledelek formájában. Mindhárom önállóan is alkalmas a kutyák etetésére. A konzervek háromnegyede víz és ha utánaszámol, hamar kiderül, hogy ennél a formánál kerül a legtöbbe a tápanyag. A száraz tápok olcsóbbak, könnyebben tárolhatóak és tökéletesen megfelelnek a kutyák táplálására. Ezért, ha teheti, inkább jobb minőségű száraz tápot vegyen, mint olcsónak vélt konzervet. (bővebben hamarosan a tápokról…)
Ételmaradék és házikoszt
Tradicionálisan a kutyákat ételmaradékkal etették. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy jó kiegészíteni ilyesmivel a monotonnak tűnő étrendet, pedig ez nem így van. A kutya nem ember, nem zavarja, ha napról napra ugyanazt az eledelt kell fogyasztania. Az ételmaradékokkal való kiegészítés azt eredményezheti, hogy válogatóssá, étvágytalanná válik. Emellett az ételmaradékok, különösen a fűszeres vagy zsíros ételek hasmenést és hányást is okozhatnak. Néhány kutya nem képes megemészteni a tejet, ezért hasmenést kap tőle. A zsír pedig különösen veszélyes, mert súlyos lezajlású heveny hasnyálmirigy-gyulladást is okozhat.
A kimondottan a kutyának előállított, kiegyensúlyozott házikoszt jobban megfelel az igényeknek. Ebben megfelelő arányban legyenek az állati és a növényi eredetű tápanyagok. Sokféle recept létezik, de mindegyikre igaz, hogy nem teljes értékűek, ezért nem érnek fel a jó minőségű gyári tápokkal. További hátrányuk, hogy sokat kell dolgozni velük és nehézkes a tárolásuk is.
Táplálék-kiegészítők és jutalomfalatok
A gyári tápok etetésekor általában nincsen szükség vitaminokra és ásványi anyag kiegészítőkre. Ezeket az állatorvosok kizárólag egyes speciális megbetegedések kezelésére vagy megelőzésére ajánlják, ok nélkül nem érdemes ilyesmit etetni. Általában veszélytelenek, kivéve ha túladagolják őket.
A jutalomfalatok etetése viszont többnyire ártalmas. Nem tartalmaznak hasznos anyagokat és nagyon hizlalnak. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem szabad a kutyának jutalomfalatot adni, de ajánlott jól megválasztani azt és beosztóan, visszafogottan jutalmazni velük a kutyát. Mi leginkább a nyers sárgarépát javasoljuk erre a célra, illetve azokat a jutalomfalatokat, amelyek kalóriaszegények és valamilyen más egészségügyi előnyük van, pl. tisztítják a fogakat.
A táplálék mennyisége
Mint említettük, a minőség mellett ez a másik alapvető táplálási kérdés. Minden kutyára egyedileg kell meghatározni a tápanyag igényt, ami több tényező függvénye. Közismert, hogy a munkakutyák, valamint a vemhes és a szoptató szukák több táplálékot igényelnek. Az alultáplálás káros egészségi hatásai közismertek, szerencsére ma már sokkal ritkább probléma, mint a Magyarországon is egyre terjedő túltápláltság, ami viszont szintén káros. Ha a kutya elhízott, sokkal nehezebb csökkenteni a súlyát, mint fenntartani az ideális kondíciót. Ezért a gyártók által megadott napi adagot a kutya tápláltsági állapota szerint kell korrigálni. Ez a legkönnyebben a mellkasfal megtapintásával ítélhető meg: ha láthatóak és könnyen kitapinthatóak a bordái, akkor sovány, ha nem láthatóak és nem is tapinthatóak, akkor pedig kövér. A jó az, ha a bordák nem emelkednek ki, de könnyen kitapinthatóak.
Az elhízás jelentősen rontja a kutyák életminőségét. Gyengíti az immunrendszert, megterheli a szívet és a tüdőt, károsítja az izületeket és növeli a cukorbetegség, valamint néhány daganatos megbetegedés valószínűségét. Ezért a jó gazdi nem agyoneteti a kutyáját, hanem megfelelően táplálja! Kezdetben a táp gyártója által megadott középértéknek megfelelő mennyiséggel ajánlott etetni a kutyát, amit annak kondíciója alapján később módosítani kell.
Az etetés
Már kölyökkorban el kell kezdeni a megfelelő étkezési szokások kialakítását. Adjon megfelelő időt a táplálék elfogyasztására. Ez ne legyen túl rövid, de túl hosszú sem. Általában 15 perc után vegye el a kutya elől maradékot. Ha az étel állandóan előtte van, válogatós vagy kövér lesz. A betegségek egyik gyakori első jele az étvágytalanság. A rendszeresen, adagoltan etetett állatok tulajdonosa ezt hamarabb veszi észre.
A kis és közepes testű kutyákat naponta kétszer ajánlott etetni, úgy, hogy a napi adagot kétfelé osztják. A legalkalmasabb erre a reggeli és az esti séták előtti időpont. Ha a család étkezéseivel egyszerre kapja az eledelét, akkor kevesebbet könyörög. Etetés után mintegy fél órával tanácsos sétáltatni. A rendszeres időpontban való táplálás és séták segítik a szobatisztaság kialakulását és annak fenntartását is.
Tápváltás
Mint említettük, a kutyák minden gond nélkül tartósan etethetőek ugyanazzal a táppal, ami segít a kívánatos kondíció fenntartásában is. Olykor azonban váltani kell, például amikor a kölyök tápról a felnőtt tápra térnek át. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy a váltás legalább egy hétig tartson és fokozatos legyen, nehogy hasmenést és hányást okozzon.
Az ivóvíz
A friss ivóvíz életfontosságú minden kutyáknak. Hiányában hamar elpusztulnak. A magas hőmérséklet, a testmozgás és bizonyos állapotok (szoptatás, hasmenés és egyes betegségek) nagymértékben megnövelhetik a vízigényt. Ezt a gondos tulajdonos észreveszi és kielégíti. Az indokolatlannak tűnő sokat ivás betegségek jele, ezért tanácsos állatorvoshoz fordulni, ha tartósan fennáll. Nyáron, nagy melegben ügyeljen arra, hogy ne hideg, hanem szobahőmérsékletű legyen az ivóvíz.
A kölykök táplálása
A kölykök elválasztása az anyjuktól egy hetekig tartó folyamat eredménye, amit akkor kell elkezdeni, amikor a kicsik először elhagyják az almot, vagyis 3-4 hetes kor között. Kezdetben egy lapos edényből tejjel vagy tejpótló táppal kell a kicsiket kínálni, majd ebbe fokozatosan egyre több kölyöktápot kell keverni. Így 6-7 hetes korra a kölykök hozzászoknak a táphoz és 8 hetes korban elválaszthatóak.
A kölyköknek kezdetben naponta 6-szor kell enni adni, ami 6 hónapos korra fokozatosan napi 2 etetésre csökkenthető. Fontos, hogy ebben az életkorban kölyök tápot egyenek. A felnőtt kutyatápok nem fedezik az igényüket. A nevesebb gyártók külön tápot gyártanak a kistestű és a nagytestű fajtákba tartozó kölykök számára. Az óriás fajták kölykeinek táplálása különösen érzékeny kérdés, mert a gyakran súlyos csont és izületi problémák gyakrabban jelentkeznek a gyors fejlődésű egyedeken. Ha nem kap óriás fajtáknak ajánlott kölyök tápot nekik, akkor keverve etessen kölyök és felnőtt tápot velük.
A felnőtt kutyák táplálása
A különböző kutyafajták eltérő korban válnak felnőtté. A törpe és a mini fajták 10 hónapos korukra érik el a kifejlett kori testtömegüket, az óriás fajták kölykeinél ez 18 hónapot, esetleg még ennél is többet igényel. A teljes érettség eléréséhez még további 1-2 évre van szükségük. Szabályként elfogadhatjuk, hogy ez utóbbi is annyi ideig tart, míg a magasság növekedése, vagyis egy törpe fajta alig több, mint másfél év után felnőttnek tekinthető, addig egy óriásnak ehhez legalább 3 év kell. Ekkor át kell térni a felnőtt tápok etetésére.
A felnőtt kutyáknak elvileg napi egy etetés is elégséges, de jobb a megfelelő adagot kétfelé osztani és a kisebb részt reggelire, a nagyobbat pedig vacsorára adni. A kistestűek gyorsabb anyagcseréjük miatt feltétlenül napi kétszeri etetést igényelnek.
A nagytestű kutyák fajlagosan kevesebbet esznek, vagyis nekik jóval kevesebb étel kell testtömeg kilogrammonként, mint egy kistestűnek.
A vemhes és szoptató szukák táplálása
Ha a szuka jó kondícióban van a fedeztetéskor, akkor a vemhesség első 3 hetében semmiféle tápláléktöbbletre nincsen szüksége. A második 3 hét alatt 15% a többletigénye, az utolsó 3 hétben viszont akár 50%, vagyis ilyenkor a másfélszeresét eheti annak, amit a fedeztetés előtt evett. A szoptatás alatt az anyák tápanyagigénye drámaian emelkedik, az eredeti 3-6-szorosára is nőhet. Ha nagy almot szoptatnak, a kölykök etetését 3 hetes korban el kell kezdeni.
További cikkek
Halált okozhat a nyers sertéshús - Aujeszky-kór, avagy „álveszettség”
Az állatbarátok többsége tisztában van azzal, hogy nyers sertéshúst nem adhat kedvencének, de a miértre alig néhány százalékuk tudja a választ. A betegség már 1902 óta ismert, mégis évről évre szedi az áldozatait, pedig a megelőzése igen egyszerű. A betegség régi elnevezéséből is látható, hogy régen a veszettséggel tévesztették össze.
Először 1902-ben Aujeszky Aladár (sz.:1869. január 11-én Budapesten) fogalmazta meg a róla elnevezett álveszettség szerű agyvelőgyulladást önálló betegségként, megkülönböztetve a veszettségtől. A veszettség és az álveszettség tünetei között mindössze egy jelentős különbség van; az Aujeszky-fertőzött állat nem lép fel támadólag.
A betegség alapvetően, mint sertésbetegség vált ismertté, amely az egész világon előfordul. Vírus okozza, és malacok között tömeges megbetegedést okozhat. Fogékonyak még a szarvasmarhák, juhok, továbbá a kutya és macska is. A sertéshús nyers fogyasztása a kutyák, macskák számára azért különösen veszélyes, mert a felnőtt sertésekben a betegség tünetmentesen is lefolyhat. A vírus emberre veszélytelen, nem okoz megbetegedést.
A vírust közvetlenül a fertőzött sertés esetleg vaddisznó nyers húsának elfogyasztásával kapják el az állatok. Fokozott veszélyt jelentenek: sertés gége, -garat és -tüdő. A megbetegedett kutyákon vagy macskákon 3 és 6 napon belül jelentkeznek a tünetek. A betegség számukra halálos, az állatok 36-48 órán belül elpusztulnak. Az állatorvos ilyenkor már csak a hátralévő pár órás szenvedéstől tudja megkímélni az állatot.
Tünetek
Bágyadtság, nyugtalanság, étvágytalanság, ijedt tekintet. A bır nagyon érzékennyé válik, és igen erősen viszket (paraesthesia). A betegek rágják, harapdálják magukat. A harapdálás mértéke akár az öncsonkításig fajulhat. Macskáknál a viszketegség esetenként nem alakul ki. A garatbénulás miatt a nyelés gátolt, ezért a beteg állatok szájából csurog a nyál. A légzés nehezített. Macskáknál jellemzı a pupillák egyenlıtlenül tág volta, és a gyermeksírás szerű nyávogás. A tünetek megjelenése után 36-48 órával bekövetkezik az elhullás (agy- és gerincvelő gyulladás). Tekintettel arra, hogy a betegség kezdeti stádiumában nem különíthető el biztonsággal a veszettségtől, az ilyen tüneteket mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni, és feltétlenül gondolni kell a veszettség lehetőségére is.
Gyógykezelés
A betegség nem gyógyítható!
Megelőzés
Húsevők esetében a védőoltás nem vált be, így védőoltás nincs!
Az egyetlen és legfontosabb dolog, amit tenni lehet, a megelőzés! A kutyák és macskák megbetegedése a legegyszerűbben úgy előzhető meg, ha a sertéshúst minden esetben csak alapos hőkezelés (főzés) után etetjük!
Európa szerte folyik a sertés állományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése. Hazánkban ez 1987-ben kezdıdött, és ma is tart.
Pro és Kontra party – Sok helyen eltérő javaslatokat olvashatunk…
Avokádót, csokit és hagymát nekik sem szabad adni. De a kutyáknak a nagy mennyiségű májas hurkáról, sőt, még a nyers lazacról is le kell mondaniuk…
Nemrégiben írtunk arról, hogy mit nem szabad megetetni a macskákkal. Most pedig, hogy nehogy elfogultnak tartsanak minket, azt is eláruljuk, hogy melyek azok az emberi fogyasztásra alkalmas ételek, amelyeket nem érdemes, sőt néha veszélyes megetetni a kutyákkal. Mert persze a kutya sose kap enni az asztalról, kivéve azokat az eseteket, amikor mégis… Van viszont néhány emberi étel, amellyel kapcsolatosan nem árt az óvatosság. Bármennyire is kunyerálja az eb, nekünk kell okosabbnak lennünk.
Lássuk tehát a Womanitely összeállítása alapján azokat az ételeket, amelyek veszélyesek lehetnek kedvenceinkre!
1. Fokhagyma és a hagymafélék általában
A hagymás ételek teljesen hétköznapiak az ember számára. Sokféle formában használjuk a főzéshez, a fűszerezéshez a hagymát és a fokhagymát. Mi szeretjük, de a kutyák számára veszélyes, ugyanis mérgezést okozhat náluk. A nyers hagyma a leginkább káros számukra, de bármilyen – fűszerként vagy granulátumként csomagolt – formáját érdemes kerülni. A hagyma több összetevője toxikus a kutyák számára. Ráadásul a mérgezés tünetei nem mutatkoznak rögtön: akár három-négy nap is eltelhet a fogyasztástól az első tünetek megjelenéséig. A mérgezést jelezheti, hogy a kutya fáradt, levert és a vizelete sötét narancssárga vagy piros. Forrás: Wikimedia Commons / Donovan Govan / GNU-FDL 1.2
2. Csokoládé
3. Avokádó
Az avokádófa majdnem minden porcikája mérgező az állatokra nézve. Így a gyümölcse is méreg a kutyánk számára. Az avokádó héjában és a gyümölcshúsban található toxinok csak az egyik problémát okozzák, a mag azonban fulladást is okozhat. Ha mégis sikerül lenyelnie az állatnak, akkor pedig a bélelzáródás is lehet belőle. Inkább ne próbáljuk ki! Az avokádó bizonyos részei, illetve az olaja jó hatással vannak a szervezetre (bizonyos oldalak javasolják, bizonyos oldalak tiltólistán szerepeltetik), de a maga a növény, levelei, a gyümölcs héja és magja egyöntetűen mérgező. Forrás: Wikimedia Commons / Muffet/ liz west / CC BY 2.0
4. Xilitol, Xilit
Ezen a néven talán kevésbé ismerős ez az anyag, amit édesítőszerként nagyon sokféle élelmiszerben megtalálunk – a cukormentes rágógumitól kedve a light gyümölcslevekig. A xilitol, régebbi nevén xilit, a xilóz nevű szénhidrátból származtatható cukoralkohol. Megtalálható zöldségekben, gyümölcsökben, de az emberi szervezet is termeli. Növényi rostokból, elsősorban kukoricából állítják elő. Először azonban nyírfából vonták ki, ezért nyírfacukornak is szokták nevezni.
A xilitol az emberi szervezet működésében nem okoz semmiféle fennakadást, a kutyáknál azonban drasztikusan csökkenti a vércukorszintet. Ennek pedig zavartság és rohamok lehetnek a következményei. Ha pedig a kutya nagyobb mennyiségű xilitolt fogyasztott, akkor a májelégtelenség lehet az egyik legsúlyosabb következmény.
5. Csirke
A baromfihús nem mérgező a kutyákra nézve, de a csont miatt mégsem praktikus csirkével etetni a kutyát! A csirkecsont szilánkosan törik, ami zúzódásokat okozhat az állat bélrendszerében, rosszabb esetben akár ki is lyukaszthatja azt. A nyers csirkehús viszonylag veszélytelen, de a főtt időzített bombaként működik az állat beleiben. Ha úgy sejtjük, hogy kedvencünk csirkecsontot zabált, figyeljük meg, és ha bármi jelét adja fájdalomnak vagy diszkomfortérzésnek, akkor azonnal vigyük állatorvoshoz. Persze a lenyelt csontok akár távozhatnak is anélkül, hogy az állatnak bármi baja lenne, de jobb nem kockáztatni. Forrás: Wikimedia Commons / Brookie / GNU-FDL 1.2
6. Penészes ételek
Olyan praktikusnak és természetesnek tűnik, hogy az ember odaadja a kutyának azokat az ételmaradékokat, amelyeket ő már nem eszik meg, de az állat nagy kedvvel fogja elnyelni. A penészes ételekkel viszont nem árt elővigyázatosnak lenni. A penészgombák olyan toxinokat tartalmaznak, amelyek remegést okoznak, ezek súlyosbodva pedig görcsöket is kiválthatnak. És ha az állat nem kap megfelelő kezelést, akkor bele is halhat a penészevésbe.
7. Főtt kukorica
Nyáron jó ötletnek tűnhet, hogy a főtt kukorica csövét odaadjuk a kutyának. Pedig ez egyáltalán nem szerencsés, ugyanis a kukoricacső fölsértheti az állat belét, aminek akár súlyos következményei is lehetnek…
(Forrás: Wikimeidia Commons / darwin Bell / CC BY 2.0)
8. Tejtermék
Ahogy a macskák, a kutyák is laktózérzékenyek, úgyhogy ne adjunk nekik tejet, túrót, tejfölt, jégkrémet – tehát tejtermékeket. Persze ha mégis elnyal a kutya egy fagyit, nagy baja nem lesz, inkább csak számunkra lesz kellemetlen, hogy fölfúvódik, és sok bélgázt ereget majd, illetve hasmenése lesz. Azért egy-két falat sajt belefér – abban nincs sok laktóz! (Forrás: Wikimedia Commons / Ukko-wc / GNU-FDL 1.2)
9. Nyers lazac
Nem tudjuk, kinek jutna eszébe, hogy a kutyáját nyers lazaccal etesse, de ha ez mégis fölmerülne, akkor most előre szólunk: a nyers lazac veszélyes a kutyákra! Sütve-főve elmegy, de nyersen mérgezést okoz. A nyers lazac által okozott betegséget egy parazita okozza. Első tünetei a fogyasztás után körülbelül egy héttel jelentkeznek: magas láz, hányás, sárgás és véres hasmenés. A betegség végzetes, hacsak nem kezdik el időben kezelni. Forrás: Wikimedia Commons / Kent Wang / CC BY-SA 2.0
10. Máj
Kis mennyiségben a főtt vagy sült máj nem okoz gondot, de arra oda kell figyelni, hogy túl sok májat ne egyen a kutya. Mivel a máj sok A-vitamint tartalmaz, ez megmérgezheti a kutyát. Az A-vitamin mérgezés csontdeformációkat, étvágytalanságot, kóros soványságot okozhat, és végső soron meg is ölheti kedvencünket. Ha a mérgezés tüneteit észleljük, azonnal vigyük kutyánkat orvoshoz! (Forrás: masocentrum.sk)
Forrás: kutyabarathelyek
Néhány éve már nálunk is egyre többen térnek át a nyers étrendre kutyájuk táplálásában. Miért hasznos ez a kutyának és ezzel együtt a gazdájának is? Mire kell odafigyelni, ha úgy döntünk, hogy a nyers étrendet választjuk?
“Megvadul a kutyám tőle, mindenféle betegséget kaphat a nyers hústól, kiszúrja a belét a csont”. Ilyen és ehhez hasonló félelmeket fogalmaztak meg a kutyatulajdonosok, amikor a nyers étrendről kérdeztem őket.
Szerencsére a több évtizedes tápos étrenden szocializálódott kutyás társadalomból egyre többen kezdik felismerni, hogy itt valami nagyon nem “stimmel”
A mesterséges és előre gyártott táplálék legfeltűnöbb eredménye, hogy most már a kutyusok is egyre inkább olyan betegségekben szenvednek, amelyek az embernél is a modern életmóddal és táplálkozással vannak összefüggésben. Egyre több az allergiás, a degenerativ betegségben szenvedő vagy köszvényes kutya.
Legyengült immunrendszerű, fáradékony kutyusA XX. század fast food irányzata háziállataink táplálásában is egyeduralkodóvá vált. A jelszó itt is ugyanaz: gyorsaság, egyszerűség és a látszat olcsóság. Hiszen sokkal egyszerűbb előregyártott táppal etetni kutyánkat, mint egytudatosan és megfelelő odafigyeléssel összeállított étrendre átállítani.
Legalábbis nekünk embereknek egyszerűbb és könnyebb!
Csak a kutyákat felejtettük el ebben a történetben! Ezzel szinte tökéletesen befejeződött a kutya domesztifikálása.
Szerencsére, ahogy az emberek a saját étkezésükben is kezdenek áttérni a természetes és tudatos táplálkozásra (megszólalt a vészcsengő) úgy a házikedvenceik táplálásában is újra felfedezték az „ősi” módszert!
Megkezdődött az emberiség és a “kutyavilág” dedomesztifikálása!
Miért jó a kutyáknak a nyers koszt?
Közismert tény, hogy a jelenleg kereskedelemben kapható állateledelek túlnyomó része mesterséges aromákat, színezékeket, adalékanyagokat, tartósítószereket és különféle vegyi anyagokat tartalmaznak, melyeket az állatok szervezete nem tud kellőképpen feldolgozni, és komoly hatással vannak az immunrendszerükre is.
Ezzel szemben a nyers koszttal táplálásnál biztosan tudjuk, hogy a kutyánk mit eszik és ezzel együtt rengeteg betegség és allergia is megelőzhető.
Természetesen egy kicsivel több időt és odafigyelést igényel a nyers étrend,de már rövid távon is látványos eredményt produkál és nem utolsó sorban akutyánk is jobban fogja magát érezni!
Jelenleg kétféle a nyers koszton alapuló étrend a legismertebb. Az egyik aB.A.R.F. (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food, vagy Bones and Raw Flesh rövidítése) a másik a Prey Modell.
B.A.R.F.
A B.AR.F.étrend egyfajta tiltakozásként, a száraztápok elleni fellépésként indult elAusztráliában és az USA-ban. Egyre több kutyatulajdonos szembesült azzal, hogy kedvencének emésztési problémája, gyulladásos bélbetegsége, állandósult hasmenése, van, melyek hátterében sokszor egyértelműen azonosítható a gabona allergia, és a rágás hiánya.
Az étrend Dr. Ian Billinghurst nevéhez köthető, aki Juliette de Bairacli Levy, ausztrál „füvesasszony” 1930-ban, a kisállatok holisztikus táplálásáról írt könyveit alapul véve 1993-ban publikált ebben a témában először.
A módszer a táplálék nyers és természetes formájában való etetést jelenti.
A napi adag mennyiségét tekintve a kutya ideális testsúlyának 2-3%-a megfelelő kiindulási alap, amit a napi aktivitás, időjárás, vemhesség-szoptatás, életkor felfelé és lefelé is módosíthat. Természetesen, ha a kutyus kövérebb, nem az aktuális súly 2-3%-át kell alapul venni, hanem az ideális testsúllyal számoljunk.
Kölyköknél kiindulásképpen az aktuális testsúly 10%-a a napi adag, amíg el nem éri felnőttkori testsúlyának 3%-át, ekkor fokozatosan le kell csökkenteni azadagot a 2-3%-ra.
A napi adagot kettéosztva adjuk !
A nyers táplálék aránya:
- 40% csontos hús
- 30% zöldség-gyümölcs
- 30% nyers hús
B.A.R.F étrend:
40 % nyers húsos-csont: csirke, kacsa, pulyka farhát, lábat, nyakat, combot, szárnyat, mellcsontot, fejet, marha szegy és oldalas, nyúl gerincet, szarvast .A teherhordó csontokat a nagytestű állatoktól ne adjuk mert azok túl kemények!
30 % nyers zöldség-gyümölcs: répa, saláta, cukkini, alma, dinnye.Szőlőt,mazsolát, banánt ne adjunk!A zöldségeket vágjuk apróra vagy pedig turmixoljuk össze az könnyebb emészthetőség miatt, mivel ezeket nem természetes formában találják meg a vadonban, hanem már úgymond előemésztve a prédájuk által.
30 % nyers hús:csirke, pulyka, kacsa, nyúl, szarvas, birka, marha
A legjobb étrendkiegésszítő a zöldkagyló por
A burgonyát csak is kis mennyiségben és főzött állapotban szabad az ételbe keverni.
Belsőséget ( máj, szív, vese ) csak hetente egyszer adjunk, mert mennyiségben hasmenést okozhat.
ajánlott a bogáncsvirág olaj, oliva olaj, lenmagolaj, ligetszépe olaj használata
1 – 2 főtt vagy nyers tojás, a héjjával együtt összetörve, hetente kerülhet a táplálékba, mert ez kiváló fehérje, vitamin, ásványi anyag és kálcium hordozó
pitypang, zsályalevél, citromfű, mentalevél, szederlevél, málnalevél, csalán, kapor, petrezselyem és kamilla tölthetik be a fűszerek és ízesítők szerepét
Prey Modell
A Prey Modell esetében csak nyers hússal tápláljuk őket:
- 80 % hús,
- 10 % csontos hús
- 10 % belsőség.
Itt kiegészítésként csakis lazacolajat és zöldkagyló kivonatot ajánlanak. Az adag itt is a felnőtt testsúly 2-3% kell hogy legyen.
Ennél a módszernél is a húst hetente egyszer ki lehet váltani nyers hallal, viszont a Prey szerint minden nap adjunk kis mennyiségben belsőséget.
Hasznos tanácsok
- Gyermekek és az érzékeny immunrendszerrel rendelkező egyének kerüljék a nyers hús kezelését.
- Az etetésre válasszunk egy kijelölt területet, hogy az könnyen feltisztítható legyen.
- Olvasszunk ki 1 vagy 2 étkezésre való húst. A többi húst inkább tartsuk a fagyasztóban!
- Mossuk meg jól és sokszor kezünket! Használjunk antibakteriális szappant és meleg vizet!
- Mossuk el jól az összes eszközt, amit felhasználtunk a kutyaétel előkészítésében!
- Adjunk a kutyának időt, hogy megegye az ételt, majd öntsünk ki minden maradékot! Ne tartsuk meg neki későbbre!
- A kutyatálat mossuk el szappannal és meleg vízzel! Győződünkj meg arról, hogy jól kimostuk a vizes tálat is!
Átszoktatás
A tápos etetésről a nyers étrendre való átállás egyszerre radikális és következetes legyen. Tartsunk egy koplaló napot, utána rögtön térjünk át a nyersre és a tápot ettől kezdve ne adjuk. Át kell állnia a szervezetnek a nyers táplálék emésztésére, regenerálódnia kell, és ez a folyamat táppal együtt csak kárt okozhat, hiszen teljesen más lebontást igényel. Fontos, hogy első alkalommal ne etessük túl a kutyát nyers húsból, érdemes kisebb adagokkal kezdeni, ésminden nap növelni az adagot, így gyorsan és mégis fokozatosan hozzászokik. Ha finnyás, nem tetszik neki, ne nyúljunk semmiképpen se vissza a táphoz. Inkább próbálgassunk többféle nyerset, hátha valamihez kedvet kap. Ne aggódjunk, az éhség úgyis egy idő után rávezeti, egy kis koplalás pedig nem árt.
A kutya fogazatának is jót tesz a csontos húsA nyers etetés előnyei
- Rugalmas bőr
- Puhább, fényesebb, dúsabb szőrzet
- A kutyának nincs „kutyaszaga”.
- Ritkábban jelentkező daganatos kórképek
- Több energia illetve kevesebb hiperaktivitás
- Kevesebb, keményebb széklet, kevesebb salak
- Erősebb immunrendszer
- Megszűnnek az allergiás tünetek.
- A kutya jól tartja a normál súlyát.
- Hosszabb életkor
- Táplálékkiegészítőket nem igényel, mert a nyers koszt tele van természetes enzimekkel, fehérjékkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, és értékes zsírsavakkal.
- A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.
- A fogazat sokkal tisztább és egészségessebb
- A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.
- Csökkenő állatorvosi költségek
A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.
A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, izületeket megterhelő gyors növekedés.
A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.
Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az izületi gyulladások, fájdalmak.
A szukák jobban viselik a vemhességet.
Ellenvélemények és azok cáfolata
A cikk végén következzenek az ellenvélemények, amit a nyers étrend alkalmazása elllen szoktak felhozni:
- Székrekedés, hasmenés vagy a szilárd csont okozta sérülések: A hasmenést és a székrekedést is el lehet kerülni a megfelelően összeállított étrenddel. A csont okozta sérülések pedig csak főtt csontnál veszélyesek, mivel abban az esetben a hő hatására megváltozik a csont szerkezete és keménnyé változik. A nyers csont puha és rugalmas.
- Egyoldalú etetésből fakadó ásványi anyag hiány: Ennek előjeleit könnyen észre lehet venni. Ebben az esetben változtatni kell a táplálék összetételén. Ahogy a cikk elején írtam, ez az étrend egy kicsivel több odafigyelést és tudatosságot igényel
- A nyers húsban fellelhető bélféreg lárvák veszélye: A megbízható helyről beszerzett húsokkal és rendszeres féregtelenítéssel ez a veszély minimálisra csökkenthető.
- Szalmonella, Coli baktérium: A kutyák gyomorsava erősebb, mint a miénk és az emésztésük rövidebb időtartamú. Ez nem hagy elegendő időt arra, hogy pl. olyan baktériumok, mint a szalmonella, elszaporodjanak a kutya szervezetében.
Mindig figyeljünk Kedvencünk változótáplálkozási igényeire!
Vemhesség
A kutyák a vemhesség első kétharmadában csak minimális energiatöbbletet igényelnek. A vemhesség utolsó 3 hetében fejlődnek leggyorsabban a magzatok, ilyenkor hetente 15%-al tanácsos növelni az energia bevitelt, vagy kifejezetten vemhes kutyának való tápot vásárolni. Így az ellés előtti napokban már 50-60%-al több energiát kell bevinni a kutya szervezetébe.
Idős állat (“Senior tápsor”)
Diétás étrend (“Light tápsor”)
Elhízás
A prémium állateledelek minősége, anyagtartalma és biztonsága garantált. A termékek több változatban, állagban készülnek, így kiválaszthatjuk a nekünk és háziállatainknak leginkább megfelelőt.
A tápok típusai
A tápokat többféleképpen lehet csoportosítani. Víztartalom szerintbeszélhetünk száraz, félnedves és nedves (konzervek) tápok, tápanyagtartalom szerint pedig teljes vagy kiegészítő tápok.
A száraz tápok víztartalma csupán 10-12%, melyeknek főbb alapanyagai a húsipari és baromfiipari melléktermékek, gabonafélék és melléktermékeik, tejipari melléktermékek, zsírok, olajok, valamint vitamin és ásványi anyag komplexek. A száraz tápok nagy előnye, hogy több hónapig is eltarthatóak, az állat táljába öntve pedig nem lepik el a legyek, gyorsan és könnyen kioszthatóak, valamint könnyen tárolhatóak. Nagyon fontos, hogy a száraztáp mellett folyamatosan legyen kutyánk vagy cicánk előtt friss víz, hiszen nagyon alacsony a víztartalmuk ezeknek a termékeknek.
Javaslatok
- csirke mentes – csirke hús fehérjéje, vagy a táp előállításához használt csirke részek (csőr, toll, stb) sok esetben allergiát váltanak ki
- húslisztet kerüljük!
- tartósítószer mentes/csökkentett
- 1 féle fehérje, 1 féle szénhidrát legyen benne
Táp összehasonlító: